Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
“Rendszeresen nem végzett iskolákat. A négy elemi után kereskedő inas, majd nyomdász, üveges, pék, kőmíves és végül szabó lett. Azonban valamennyi foglalkozását hamarosan otthagyva, minden idejét önművelésre fordította. Festeni tizennyolcz éves korában kezdett s néhány évvel utóbb több aradi műbarát támogatásával Nagybányára ment…” – olvasható a pályakezdés művészregényt sejtető beharangozója a Szendrei-Szentiványi Lexikon megjelent első kötetében 1915-ben. A kép forrása: |
A Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Tanárai Balló Ede, Hegedűs László és Ferenczy Károly voltak. Turkesztáni hadifogolyként eltöltött évei nagy hatással voltak festészetére. Az orosz társadalom emberét festette, mellyel nagy karriert futott be. Festészetének fő témája a színes háttérből kiemelkedő „szép asszony”. A kép forrása: |
Képzeljünk el egy felvidéki arisztokrata festőpalántát, akinek megadatott, hogy Münchenben, Párizsban és Itáliában tanulja a mesterséget. Bécsi műtermében megfordultak a kor legismertebb személyiségei, ő mégis hazavágyott a parasztlegények, cigányok, kocsisok, katonák, koldusok és a külvárosok kétes egzisztenciái közé. A kép forrása: |
Tanulmányait Budapesten a Mintarajziskolában, Greguss János keze alatt kezdte, majd Münchenben, Nauen rajziskolájában, 1886-tól pedig a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta. 1887-ben a müncheni akadémia már megvásárolta egy rajzát. 1894-ben egy akvarell-sorozatával Esterházy-díjat nyert. 1893-tól egészen 1931-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán az akvarell-festést tanította. A vízfestés és a gouche mellett olajfestményeket is alkotott, illusztrációkat is készített. A kép forrása: |
Tanulmányait a budapesti iparművészeti iskolában kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál tanult. Grafikusnak indult, meseillusztrációkat, címlap- és plakátterveket készített. A kép forrása: |
