Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Boromisza szociális érzékenységének és a szülői házban beléplántált „erkölcsi parancsnak” engedelmeskedve, nehezen megfestett képeiből a háború alatt többször is felajánlást tett a rászorulók javára. A kép forrása: |
Budapesten, majd a párizsi Julian Akadémián képezte magát. Rövid ideig Bihari Sándor mellett dolgozott, majd ismét Párizsban telepedett le. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol táj- és életképeket festett, stílusára ekkor Jozef Israles művészete hatott. Hazatelepülése után a szolnoki művésztelepen és Besztercebányán festett. Később Budapesten városképeket és enteriőröket készített. A kép forrása: |
Megismerkedik Pettenkofennel, a szolnoki vásári jelenetek örök dicsőségű mesterével, s részben annak tanácsai és útmutatásai alapján festi a magyar piaci élet sokrendű változatosságait. A kép forrása: |
Felesége, Fialka Olga (1848-1930) a biedermeier zsánerkép és portré kifinomult színérzékkel megáldott mestere volt. A kép forrása: |
„Tájábrázolásomban a magyar történelem múltjának levegőjét akartam fölidézni” – írta. Nagy szerepet játszik nála a fájdalmas nosztalgia. Eltűnt korok után tekint, amiben a Trianon utáni szétszakított ország fájdalma is benne volt. Ezt az érzést szilárd festői tudással, hangulatteremtő képzelettel, képeinek egyedi vonzerejével sikerült megformálni. A „tegnap művészé”-nek emlegették, de ahogy az irodalmi példában Krúdy Gyulával is történt, ez az inspiráció is teremthet értékes műveket. A modern izmusok vágtató, fel és eltűnő áramában képei egy megtartó, szilárd és vonzó szigetet alkotnak. A kép forrása: |
