1912-ben Nagybányán tanult, majd 1913 és 1915 között Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Ferenczy Károly növendéke volt. Az első világháborúban az olasz fronton szolgált, majd 1917-ben Olaszországban hadifogságba került. 1919-ben tért haza Aradra, majd a szolnoki művésztelepen dolgozott Fényes Adolf mellett, 1920-ban pedig a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla társaságában. A kép forrása: |
Bortnyik Vörös mozdony című festménye a magyar avantgárd emblematikus alkotása. A kutatás mindig úgy tekintett rá, mint megkérdőjelezhetetlen, korabeli képre, melyet nem érint a mester kései, replikázó hajlama. Ám 1991-ben a müncheni Dietrich Schneider-Henn antikvárium árverésre bocsájtott egy pazar Bortnyik-anyagot, benne egy korai fényképet a Vörös mozdonyról. Ha egymás mellé tesszük a két képet, lassan, de biztosan elbizonytalanodunk… A kép forrása: |
Apja kereskedelmi pályára szánta, de ő a bécsi képzőművészeti akadémiára ment festészetet tanulni. Itt sikerült annyi megrendeléshez jutnia, hogy úrrá legyen anyagi nehézségein, hazaküldött képei alapján elnyert állami ösztöndíjjal 1869-ben beiratkozott a velencei képzőművészeti akadémiára. 1874-ben, rövid római és nápolyi tanulmányút után művészeti tanulmányait Párizsban, Munkácsy Mihály irányítása alatt folytatta. Hamarosan Párizsban és – a hazai kiállításokra küldött képei révén – Magyarországon is széles körben ismert festőművésszé vált. A kép forrása: |
Klie Zoltán életműve, a húszas és harmincas években született festményeinek felbukkanása az elmúlt két évtized egyik legizgalmasabb felfedezése volt. Alig tíz-tizenöt éve még a nevét is kevesen ismerték, azóta monográfia született róla, önálló kiállításon mutatták be műveit és a magyar festészet franciás vonulatának, az École de Paris-nak egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon. A kép és a szöveg forrása: |
Az 1950-es évek közepétől egyéni útkeresés jellemzi, a kubizmus és a francia festészet más XX. századi stílusirányzatait tanulmányozta. 1957-ben kijutott Párizsba, ott megismerkedett a két világháború közti francia festészettel, az automatista kalligráfiával (Georges Mathieu, Hantai Simon), a szürrealizmussal (Max Ernst, Tanguy). A kép forrása: |