Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
1912-ben Nagybányán tanult, majd 1913 és 1915 között Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Ferenczy Károly növendéke volt. Az első világháborúban az olasz fronton szolgált, majd 1917-ben Olaszországban hadifogságba került. 1919-ben tért haza Aradra, majd a szolnoki művésztelepen dolgozott Fényes Adolf mellett, 1920-ban pedig a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla társaságában. A kép forrása: |
Vaszary János a modern magyar művészet egyik legvirtuózabb festőegyénisége. Életművének sokszínűsége rámutat, hogy mesterien és merészen változtatta stílusait. Kevés művészről mondható el, hogy különböző korszakaiban egyenértékű kvalitással dolgozott. A kép forrása: |
A művészetében bekövetkezett változásban közrejátszhatott Csontváry 1930-as gyűjteményes kiállításának hatása, és ezen keresztül a naivok, különösen Henri Rousseau művészete felé forduló érdeklődése is. A harmincas évek második felétől ismét módosult stílusa. Művészetéből elmaradtak a fantasztikus elemek, és témái nagyobb részét Szentendre szolgáltatta, ahol haláláig élt. Témakörei a környező világ, önarcképek és egyszerű szentendrei motívumok, majd egyre több cirkuszi jelenet. Ezzel egy időben festésmódja oldottabbá, kifejezésmódja expresszívebbé vált, és levegősebb atmoszférikus hatások jelentek meg képein. A reflexes, lazúros festés mögött azonban egyre mélyrehatóbb és szomorúbb ember- és valóságlátás húzódik A kép forrása: |
A mítosz szerint Ámor a legifjabb és legszebb isten, akinek fegyvere egy kis kézi íj. Akit az ebből kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Ő maga egy halandó lányba, a csodaszép Pszichébe szeretett bele, és feleségül is vette. Apuleius kettejükről szóló történetében Psziché kíváncsiságának engedve belenézett Venus szelencéjébe, és ettől mély, styxi álomba zuhant. Amor nyilaival leszedte feleségéről az átkot, és kérésére Jupiter istenné emelte Pszichét, hogy a szerelmesek mindörökre házasok maradhassanak. A kép forrása: |
A magyar közönség először 1900-ban láthatta alkotásait. Hazatelepült, majd 1902-ben szülővárosába, Kaposvárra költözött. A teljes elismerést 1906-os, a Könyves Kálmán Szalonban megrendezett kiállítása és aukciója hozta meg a művész számára, ekkor vásárolta a kaposvári Róma villát is. 1910-ben Budapestre költözött, és állandó tagja lett a Japán kávéház művészasztalának. Önéletrajzi írását 1911-ben jelentette meg a Nyugat, melynek szerkesztőiről élete végén pasztellsorozatot készített. A kép forrása: |
