Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők. 1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. 1896-ban Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával. A kép forrása: |
A két világháború között Ziffer Sándor képviselte legkövetkezetesebben az avantgarde hagyományokat Nagybányán. Sírig tartó szerelem kötötte a gyönyörű környezetben elterülő bányavároskához. Soha ki nem fogyó érdeklődéssel festette meg újra és újra az őszi színekben lobogó Morgót, a Kereszthegyet, a bájos polgári Ligetet, a virágzó gesztenyefák díszébe öltözött Virághegyet, a kanyargó Zazart vagy a város girbe-gurba utcáit szegélyező ódon épületeket: a pénzverdét, a régi malmot, a templomokat, az István-tornyot. Vagy, ha éppen nem volt kedve távolabb menni, saját kertjében állt a festőállvány elé. A kép forrása: |
1845-ben Itáliába utazott itthon szerzett tanulmányait folytatni és tökéletesíteni. Leutazott egész Nápolyig, hosszabb időt töltvén különösen Firenzében, ahol id. Markó Károly nagy befolyással volt ízlésének fejlesztésére. Markó hatása meg is látszott minden munkáján, mert Ligeti is azok közé a művészek közé tartozott, akik idealizálva, úgyszólván vasárnapi díszben szerették ábrázolni a természetet. A kép forrása: |
Először a Képzőművészeti Főiskolán, majd állami ösztöndíjjal Olaszországban képezte magát. Művészetére az itáliai trecento, kiváltképp Taddeo Gaddi és Ambrogio Lorenzetti gyakorolt nagy hatást, alkotásain a tudatos, múltba forduló festői látásmód a népművészet naivitásával párosul, ami legtöbbször meseszerű hangulatot kölcsönöz munkáinak. A kép forrása: |
1837-ben Párizsban tanult tovább, ahol a Louvre festményeinek másolásával autodidakta módon fejlődött. Tanulmányútjai után, 1838-ban Londonban telepedett le, ahol rövid idő alatt elismert portréfestő lett, nem sokkal később a királyi udvartól is kapott megrendeléseket. Az arcképeken kívül mitológiai tárgyú alkotásokat is készített, művészetének jellegzetes darabjai aktfestményei és élettel teli női képmásai. A kép forrása: |
