Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
A magyar Vadak, illetve a későbbi Nyolcak nemzedékéből Márffy Ödön került legközelebb Matisse rajzos, dekoratív stílusához. Márffy is az École de Beuax-Artsba járt, abba az iskolába, ahonnan nem sokkal korábban Matisse-t eltanácsolták, de vissza-visszajárt „a régi »haverokat« meglátogatni.” Érdekes azonban, hogy Márffy fauve-os festészete nem e négy párizsi esztendő alatt bontakozott ki a maga teljességében, hanem valamivel később Nyergesújfalun, ahol Kernstok Károllyal egymást inspirálva csiszolták festői stílusukat. (Amennyiben érdekli a magyar kultúrtörténetnek ez a korszaka, látogassa meg a könyv facebook oldalát: https://www.facebook.com/apacsmuveszet ) A kép és a szöveg forrása: |
Bernáth képén felesége és annak két barátnője meghitt együttesét ábrázolta felolvasás közben. Ez a művelt körökben egykor oly kedvelt szórakozás, sajnálatos módon, mára már szinte teljesen kiment a divatból. Így e festmény egy olyan rég letűnt korszak lenyomata is, melyben a kultúrának és műveltségnek még sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak mint manapság. A kép és szöveg forrása: |
A Nyolcak és a Nyugat között szoros volt a kapcsolat, kölcsönösen támogatták egymást: a Nyugat szerzői felléptek a Nyolcak irodalmi rendezvényein, és a lap 1912-től gyakran közölt rajzot a csoport művészeitől. Berény Róbert – aki egyébként írásaival is szerepelt a Nyugatban – Ignotusról több arcképet is készített. Ezt a hosszú lappangás után nemrégiben újrafelfedezett olajportrét a Nyolcak Harmadik tárlatán állította ki először. (Amennyiben érdekli a magyar kultúrtörténetnek ez a korszaka, látogassa meg a könyv facebook oldalát: https://www.facebook.com/apacsmuveszet ) Kép forrása: |
Először tájképeket festett, aztán áttért a budapesti, majd párizsi és bécsi utcaképek ábrázolására. Sikere nyomán nagy számban festett hasonló képeket, sokat kísérletezett a fények ábrázolásával a különböző évszakokban és napszakokban. A kép forrása: |
„A kockaművészek az egész világot kockában és 3 vagy 4 szögű sokoldalú szabályos és szabálytalan idomból összerakott valaminek látják; és ezt következetesen kimutatják úgy az élő, mint az élettelen tárgyakon…” – írta haza a párizsi kubisták tárlatáról szüleinek Szobotka Imre 1911-ben, és gúnyosan tette hozzá: „inkább megmaradok a régi úton és inkább még arról is leteszek, hogy én pirítsak rá a kocka és piramis művészet úttörőire.” Ám hamarosan maga is „kockaművésszé” vált, és nem is akármilyenné. Még Apollinaire is elismeréssel írt Szobotka egyedülállóan színes, kubista festészetéről! (Amennyiben érdekli a magyar kultúrtörténetnek ez a korszaka, látogassa meg a könyv facebook oldalát: https://www.facebook.com/apacsmuveszet ) Kép forrása: |
