Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Kikiáltási ár: 20 000 000 Ft A korabeli források tanúsága szerint Mednyánszky László többször is javasolta Szinyeinek, hogy a műtermi munka helyett közvetlenül a természetben keressen inspirációt, s e tanácsok 1883 tavaszán meg is érlelték benne élete egyik legfontosabb művészi döntését: vásznával kiült a szabadba, s ekkor születő képeit plein air-ben fejezte be. Az új korszak első jelentős műve a most aukcionált, Táj patakkal című kép volt, „melynek remekül eltalált, finom tónusainak pontos valószerűségével – Szinyei Merse Anna szavai szerint – maga is meg volt elégedve”. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Frey Vilma, a művész felesége a gödöllői művésztelep szövőműhelyének a vezetője volt. A képen a termékenység szimbólumaként jelenik meg. A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 3 500 000 Ft Habár magára mindig is a természet hűséges ábrázolójaként tekintett, aki csak azt festette, amit látott, megújította a cselekményes népi zsánerek megoldásait. Koszta a fáradságos paraszti munka hétköznapjait monumentálisan jeleníti meg, pusztán pár alakot fest le, közelről. Vérbeli kolorista, aki az asszonyok arcpírjának és kötényének izzó vörösét vagy világító fehérjét festői reflexekkel gazdagítja. A kukoricatáblát, mely egységes háttérként is funkcionál, majdnem teljesen absztrahálja. A kép és szöveg forrása: |
A képen Ónody Anna, Jakobey felesége látható, aki 1885-től Lotz Károllyal élt együtt. 1890-ben megtörtént válása, és Jakobey Károly halála után Lotz 1891-ben feleségül is vette, és együtt éltek Lotz haláláig. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
Becsérték: 10 000 000 – 15 000 000 Ft Stílusára leginkább a festőbarátok, mindenek előtt Czóbel Béla fauve-os színhasználata, Egry „szálkás” és Rippl-Rónai „kukoricás” modora, valamint Ziffer Sándor bravúros komponálási technikája hatottak. Ugyanakkor a Párizsban látottak, és a Nemzeti Szalon 1907-es francia kiállítása – főként Gauguin, Cézanne és Van Gogh festészete – sem hagyta érintetlenül stílusát. Ekkor ér pályája zenitjére. Ebben az időszakban forr eggyé jellegzetes modorának minden egyes komponense a „rajzos-szálkás” modor, a diagonális képstruktúra, az izzó színekkel operáló kolorit, s válik életművébe általánossá a Nagybányán is nagy népszerűségnek örvendő négyzetes képformátum. A kép és szöveg forrása:
|
