Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Kikiáltási ár: 24 000 000 Ft
Becsült érték: 30 000 000 – 50 000 000 Ft Vaszary János fiatalkori remekműve, a müncheni, majd párizsi tanulmányokat követően, közvetlenül az inspiráló itáliai utazás után készült Kertben című kompozíció az egész életmű egyik legszerethetőbb darabja. Puritán, szinte monokróm színvilága és szűk, színpadszerű tere miatt olyan, mint egy egyhúros hangszeren lejátszott, gyors ritmusú dallam: egyszerre csendes, visszafogott és egyszerű, miközben rafinált, virtuóz és megunhatatlan. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása:
|
Kikiáltási ár: 22 000 000 Ft A számos Ferenczy-képen is feltűnő, barnás-vörös kasmírkendő hímzett mustrájával, lágyan kanyargó kalligrafikus díszítésével a kompozíció hangsúlyos elemévé nemesül. A festő felesége, Fialka Olga szenvedélyesen szerette és gyűjtötte a hímzett textíliákat, melyek férje festményein ugyanúgy „vándoroltak” át a magas művészet szférájába, mint Rippl-Rónai képein a Róma villa enteriőrjeiben hanyagul „elszórt”, harsogó színű szőttesek. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 20 000 000 Ft A korabeli források tanúsága szerint Mednyánszky László többször is javasolta Szinyeinek, hogy a műtermi munka helyett közvetlenül a természetben keressen inspirációt, s e tanácsok 1883 tavaszán meg is érlelték benne élete egyik legfontosabb művészi döntését: vásznával kiült a szabadba, s ekkor születő képeit plein air-ben fejezte be. Az új korszak első jelentős műve a most aukcionált, Táj patakkal című kép volt, „melynek remekül eltalált, finom tónusainak pontos valószerűségével – Szinyei Merse Anna szavai szerint – maga is meg volt elégedve”. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Frey Vilma, a művész felesége a gödöllői művésztelep szövőműhelyének a vezetője volt. A képen a termékenység szimbólumaként jelenik meg. A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 3 500 000 Ft Habár magára mindig is a természet hűséges ábrázolójaként tekintett, aki csak azt festette, amit látott, megújította a cselekményes népi zsánerek megoldásait. Koszta a fáradságos paraszti munka hétköznapjait monumentálisan jeleníti meg, pusztán pár alakot fest le, közelről. Vérbeli kolorista, aki az asszonyok arcpírjának és kötényének izzó vörösét vagy világító fehérjét festői reflexekkel gazdagítja. A kukoricatáblát, mely egységes háttérként is funkcionál, majdnem teljesen absztrahálja. A kép és szöveg forrása: |
