Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Frey Vilma, a művész felesége a gödöllői művésztelep szövőműhelyének a vezetője volt. A képen a termékenység szimbólumaként jelenik meg. A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 3 500 000 Ft Habár magára mindig is a természet hűséges ábrázolójaként tekintett, aki csak azt festette, amit látott, megújította a cselekményes népi zsánerek megoldásait. Koszta a fáradságos paraszti munka hétköznapjait monumentálisan jeleníti meg, pusztán pár alakot fest le, közelről. Vérbeli kolorista, aki az asszonyok arcpírjának és kötényének izzó vörösét vagy világító fehérjét festői reflexekkel gazdagítja. A kukoricatáblát, mely egységes háttérként is funkcionál, majdnem teljesen absztrahálja. A kép és szöveg forrása: |
A képen Ónody Anna, Jakobey felesége látható, aki 1885-től Lotz Károllyal élt együtt. 1890-ben megtörtént válása, és Jakobey Károly halála után Lotz 1891-ben feleségül is vette, és együtt éltek Lotz haláláig. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
Becsérték: 10 000 000 – 15 000 000 Ft Stílusára leginkább a festőbarátok, mindenek előtt Czóbel Béla fauve-os színhasználata, Egry „szálkás” és Rippl-Rónai „kukoricás” modora, valamint Ziffer Sándor bravúros komponálási technikája hatottak. Ugyanakkor a Párizsban látottak, és a Nemzeti Szalon 1907-es francia kiállítása – főként Gauguin, Cézanne és Van Gogh festészete – sem hagyta érintetlenül stílusát. Ekkor ér pályája zenitjére. Ebben az időszakban forr eggyé jellegzetes modorának minden egyes komponense a „rajzos-szálkás” modor, a diagonális képstruktúra, az izzó színekkel operáló kolorit, s válik életművébe általánossá a Nagybányán is nagy népszerűségnek örvendő négyzetes képformátum. A kép és szöveg forrása:
|
Kikiáltási ár: 2 200 000 Ft Ifjabb Markó tájképe éppen ebben az esztétikai szempontból is forradalmi időben készült, de ez leginkább a témaválasztáson (olasz parasztcsaládok pihennek egy régi római kút mellett), illetve a növényzet már-már fotografikus (különösen az agávék és a kaktuszok esetében) naturalizmusán keresztül érzékelhető. A kompozíció maga az édesapától tanult klasszikus, ideális táj, amely középen nyílik meg a finom levegőperspektívával ábrázolt itáliai dombok és a távoli tenger irányába. A figurák azonban már hangsúlyosan „modernek”, de legalábbis korhű öltözéket viselnek, és a tájképi elemek kialakításán az is érzékelhető, hogy a szabadban (plein air) készült vázlatok alapján dolgozhatott a festői igényesség és a botanikai pontosság terén már a Mesterrel, édesapjával versengő ifjú festő. A kép és szöveg forrása: |
