Page 8 of 69

2016. április 20.

IFJ. MARKÓ KÁROLY (1822 – 1891)

Itáliai táj alakokkal, 1855

olaj, vászon, 70 x 99,5 cm

Kikiáltási ár: 2 200 000 Ft
Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft

Ifjabb Markó tájképe éppen ebben az esztétikai szempontból is forradalmi időben készült, de ez leginkább a témaválasztáson (olasz parasztcsaládok pihennek egy régi római kút mellett), illetve a növényzet már-már fotografikus (különösen az agávék és a kaktuszok esetében) naturalizmusán keresztül érzékelhető. A kompozíció maga az édesapától tanult klasszikus, ideális táj, amely középen nyílik meg a finom levegőperspektívával ábrázolt itáliai dombok és a távoli tenger irányába. A figurák azonban már hangsúlyosan „modernek”, de legalábbis korhű öltözéket viselnek, és a tájképi elemek kialakításán az is érzékelhető, hogy a szabadban (plein air) készült vázlatok alapján dolgozhatott a festői igényesség és a botanikai pontosság terén már a Mesterrel, édesapjával versengő ifjú festő.

A kép és szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/11357/



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

GLATZ OSZKÁR (1872 – 1958)

Erdélyi táj (Gyerekek a domboldalon), 1905 körül

olaj, vászon, 64 x 90 cm

Kikiáltási ár: 9 000 000 Ft
Becsült érték: 14 000 000 – 24 000 000 Ft

Az Erdélyi tájon a festői felületalakítás könnyedsége, a faktúra tapintásra ingerlő, ropogós frissessége akadálytalanabbul közvetíti a napfénnyel telített, pengő levegőjű természeti látvány magával ragadó élményét, mint a festés kézműves aktusával többet küzdő, a kép egyes felületeit néha bántóan „túlfestő” Ferenczy alkotásainál. Ráadásul a műalkotás technikai kivitelezésének és koloritjának bámulatos megoldása tökéletes komponálással párosul. Glatz olyan szerencsés nézőpontot választott, hogy az előtte feltáruló látvány úgy képes szimbolikus tartalmakkal telítődni, hogy a néző egy pillanatra sem érzi a természet puszta rögzítésén túllépni vágyó festő közlési kényszerének gesztusát. /Molnos Péter/

A kép és szöveg forrása:
www.kieselbach.hu/alkotas/erdelyi-taj-gyerekek-a-domboldalon-6409



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

MÁRFFY ÖDÖN (1878-1959)

Gyümölcsszedő (Bogyó), 1925

olaj, vászon, 61 x 50 cm magántulajdon

Az 1934-ig tartó periódus, amit joggal neveznek Csinszka-korszaknak is, a beérkezésnek, a csúcsra jutásnak az ideje. Meglelt családi béke, mindennapok öröme, és mindez az akkor divatos, École de Paris-nak nevezett nagyvárosi festészet modernnek ható dekorativitásával tálalva: Márffyt ez a megszelídített stílus a kor egyik legnépszerűbb festőjévé avatta.

A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk.

Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider

A kép és szöveg forrása:
A magyar festészet mesterei II. – 10. kötet



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

KERNSTOK KÁROLY (1873-1940)

Szilvaszedők, 1901

olaj, vászon, 120,5 x 97 cm Magyar Nemzeti Galéria

Impresszionista kísérleteiben legmesszebbre a Szilvaszedők című munkáján jutott, amelyen a napfény által megbontott formákat, a színek izzását és az egységes színfelületeket megtörő reflexek játékát rögzítette.

A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk.

Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider

A kép és szöveg forrása:
A magyar festészet mesterei II. – 11. kötet



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955)

Kecskemét, 1913

olaj, vászon, 89 x 100 cm magántulajdon

Az 1913-as év döntő jelentőségű volt a kecskeméti művésztelepen, Perlrott és Kmetty egymást inspirálva festették a kubizmus gyakorlatából levonható formai megoldásokat felhasználó városképeket, tájképeket és csendéleteket. Kmetty tiszta racionalizmusával ellentétben Perlrott ekkori munkáit erős drámaiság jellemzi. Városképein a vöröses-sárgás talajból organikusan kinövő épületeket, templomtornyokat szinte felmorzsolja a kemény fénytörésekkel tagolt mozgalmas égbolt.

A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk.

Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider

A kép és szöveg forrása:
A magyar festészet mesterei II. – 12. kötet



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?