Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Bortnyik Vörös mozdony című festménye a magyar avantgárd emblematikus alkotása. A kutatás mindig úgy tekintett rá, mint megkérdőjelezhetetlen, korabeli képre, melyet nem érint a mester kései, replikázó hajlama. Ám 1991-ben a müncheni Dietrich Schneider-Henn antikvárium árverésre bocsájtott egy pazar Bortnyik-anyagot, benne egy korai fényképet a Vörös mozdonyról. Ha egymás mellé tesszük a két képet, lassan, de biztosan elbizonytalanodunk… A kép forrása: |
A kezdeti időszakban, saját művészi hangjának keresése közben, hazai és külföldi kortárs művészek is hatottak rá. A magyarok közül elsősorban Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József; a külföldiek közül eleinte Gauguin, Matisse, később az expresszionisták inspirálhatták műveit. 1921-ben Scheiber Hugóval közösen állított ki Bécsben. Hazatérve Kádár összegezni igyekszik az őt ért művészeti hatásokat, 1921–22-ben még mindig saját hangját keresve, művészete a legkülönbözőbb áramlatok felé nyitott marad, festészetének elemeit főleg az expresszionisták és Chagall narratív formavilágából meríti. A kép forrása: |
A mítosz szerint Ámor a legifjabb és legszebb isten, akinek fegyvere egy kis kézi íj. Akit az ebből kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Ő maga egy halandó lányba, a csodaszép Pszichébe szeretett bele, és feleségül is vette. Apuleius kettejükről szóló történetében Psziché kíváncsiságának engedve belenézett Venus szelencéjébe, és ettől mély, styxi álomba zuhant. Amor nyilaival leszedte feleségéről az átkot, és kérésére Jupiter istenné emelte Pszichét, hogy a szerelmesek mindörökre házasok maradhassanak. A kép forrása: |
Részt vett 1921-ben a Művészház nyomán megalakult Belvedere kiállításain. Főként expresszív tus-szén és krétarajzokon dolgozott, 1923-ban ezekkel szerepelt a Belvedere kiállításain. A Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesülete kiállításain is részt vett, törzstagja volt a Képzőművészek Új Társaságának annak megalapításától fogva. Hatott rá Cézanne, a kubisták, a német expresszionisták, illetve a fauves színei. Ezen stílusjegyeket konstruktív szemléletű kompozícióba foglalta. A kép forrása: |
Csontváry életpályája és képeinek koronként változó megítélése – ihletet adva számos irodalmi műnek és filmnek egyaránt – az öntörvényű, meg nem értett zseni magányba, kirekesztettségbe szoruló sorsának példázatai. Művészetét ő maga a felsőbb hatalmak, az isteni kinyilatkoztatás eszközének tekintette, festői elhivatását is egy “földöntúli szózat” közvetítette számára. Iglói gyógyszerész-gyakornokként 1880. október 13-án égi hang szólította meg: “Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.” A misztikus üzenetet a valóság józan számbavétele és logikus, célirányos cselekvés követte. Csontváry levélben tanácsokat kért korának egyik legnagyobb művész szaktekintélyétől, Kelety Gusztávtól, majd rajzairól adott bíráló megjegyzéseit elfogadva állhatatos önképzésbe kezdett. A kép és a szöveg forrása: |
