Bécsben élt, de a pesti közönség körében is népszerű volt. Az udvar és a bécsi arisztokrácia kedvelt és keresett festője volt, de tőzsdespekulációk következtében elvesztette így szerzett vagyonát, ezért 1861-ben Pestre költözött. A festészettel felhagyott és Doctor Albert festőművésszel társulva fényképészeti műtermet nyitott. Újra jelentős vagyonra tett szert, de végül a fényképészettel is felhagyott. Kibérelte a budai Szép Juhászné vendéglőt, melyet élete végéig vezetett. A kép forrása: |
1845-ben Itáliába utazott itthon szerzett tanulmányait folytatni és tökéletesíteni. Leutazott egész Nápolyig, hosszabb időt töltvén különösen Firenzében, ahol id. Markó Károly nagy befolyással volt ízlésének fejlesztésére. Markó hatása meg is látszott minden munkáján, mert Ligeti is azok közé a művészek közé tartozott, akik idealizálva, úgyszólván vasárnapi díszben szerették ábrázolni a természetet. A kép forrása: |
1837-ben Párizsban tanult tovább, ahol a Louvre festményeinek másolásával autodidakta módon fejlődött. Tanulmányútjai után, 1838-ban Londonban telepedett le, ahol rövid idő alatt elismert portréfestő lett, nem sokkal később a királyi udvartól is kapott megrendeléseket. Az arcképeken kívül mitológiai tárgyú alkotásokat is készített, művészetének jellegzetes darabjai aktfestményei és élettel teli női képmásai. A kép forrása: |
A Nyolcak és a Nyugat között szoros volt a kapcsolat, kölcsönösen támogatták egymást: a Nyugat szerzői felléptek a Nyolcak irodalmi rendezvényein, és a lap 1912-től gyakran közölt rajzot a csoport művészeitől. Berény Róbert – aki egyébként írásaival is szerepelt a Nyugatban – Ignotusról több arcképet is készített. Ezt a hosszú lappangás után nemrégiben újrafelfedezett olajportrét a Nyolcak Harmadik tárlatán állította ki először. (Amennyiben érdekli a magyar kultúrtörténetnek ez a korszaka, látogassa meg a könyv facebook oldalát: https://www.facebook.com/apacsmuveszet ) Kép forrása: |