Napi Magyar Festmény
© 2024 Napi Magyar Festmény.
A műterem, illetve a festő és modellje-téma sokáig kísérti Csók ecsetjét. Már 1898-ban is fest egy vásznat (Akt a műteremben), amelyen a háttal ülő modell finoman árnyalt alakja még egy huzatos tetőtéri műteremben látható. Amíg a női akt – ha mégoly arányos és teljes nőiességében bontakozik is ki akadémikus ízű tanulmány marad, addig a műterem festői hatásokra törő enteriőrje Csók későbbi, belső tereit vetíti előre. A kép és szöveg forrása: |
Az úrvacsora szentségét Jézus Krisztus a halála előtti utolsó estén szerezte (azaz alapította és rendelte el), amikor tanítványaival együtt elfogyasztotta a húsvéti bárányt. Az úrvacsora szerzésével Jézus Krisztus megmutatta, hogy mi fog vele történni a keresztfán. Ahogyan a búzaszemet megőrlik és így lesz belőle kenyér, a szőlőszemet összepréselik és így lesz belőle bor, Jézus teste is megtöretik, vére pedig kiontatik. Ő tehát az “Isten Báránya”, aki elveszi a világ bűneit. Így lép az Ószövetség vacsorája helyébe az Úr vacsorája. Jézus megparancsolta tanítványainak, hogy ezt cselekedjék az ő emlékezetére. Vagyis hogy újra és újra ismételjék meg azt, amit ő tett: osszák ki egymás között és vegyék magukhoz a kenyeret és a bort. Jézus rendelésére ünnepli tehát az egyház az úrvacsorát. A kiosztással együtt mindig elhangzik Krisztus rendelése és igéje. Ez az ige teszi az egyszerű étkezést szentséggé: Jézus Krisztus testévé és vérévé. Hogy ez hogy történhet, arra nincs és nem is lehet emberi magyarázat, Jézus szavai azonban egyértelműek: “Ez az én testem… Ez a pohár az újszövetség az én véremben…” A kép forrása: |
„Egészében mesteri mű, a legjobb Renoirral vetekszik szinezésének és megcsinálásának közvetlenségével és ritmikájának könnyed bájával” – írta Bálint Jenő a Züzü olvas kapcsán 1930-ban. Csók számára hazai kortársai közül közvetlen inspirációként szolgálhattak Ferenczy Károly gyermekeiről festett portréi, vagy Rippl-Rónai bensőséges otthon-képei is. A kép forrása: |
