2016. április 20.

CSÓK ISTVÁN (1865-1961)

Műteremsarok, 1920-as évek vége

olaj, fa, 65,5 x 81 cm

A műterem, illetve a festő és modellje-téma sokáig kísérti Csók ecsetjét. Már 1898-ban is fest egy vásznat (Akt a műteremben), amelyen a háttal ülő modell finoman árnyalt alakja még egy huzatos tetőtéri műteremben látható. Amíg a női akt – ha mégoly arányos és teljes nőiességében bontakozik is ki akadémikus ízű tanulmány marad, addig a műterem festői hatásokra törő enteriőrje Csók későbbi, belső tereit vetíti előre.

A kép és szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/1885/



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

CSÓK ISTVÁN (1865-1961)

"Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!" (Úrvacsora), 1890

olaj, vászon, 136,5 x 111 cm Magyar Nemzeti Galéria

Az úrvacsora szentségét Jézus Krisztus a halála előtti utolsó estén szerezte (azaz alapította és rendelte el), amikor tanítványaival együtt elfogyasztotta a húsvéti bárányt.

Az úrvacsora szerzésével Jézus Krisztus megmutatta, hogy mi fog vele történni a keresztfán. Ahogyan a búzaszemet megőrlik és így lesz belőle kenyér, a szőlőszemet összepréselik és így lesz belőle bor, Jézus teste is megtöretik, vére pedig kiontatik. Ő tehát az “Isten Báránya”, aki elveszi a világ bűneit. Így lép az Ószövetség vacsorája helyébe az Úr vacsorája.

Jézus megparancsolta tanítványainak, hogy ezt cselekedjék az ő emlékezetére. Vagyis hogy újra és újra ismételjék meg azt, amit ő tett: osszák ki egymás között és vegyék magukhoz a kenyeret és a bort. Jézus rendelésére ünnepli tehát az egyház az úrvacsorát. A kiosztással együtt mindig elhangzik Krisztus rendelése és igéje. Ez az ige teszi az egyszerű étkezést szentséggé: Jézus Krisztus testévé és vérévé. Hogy ez hogy történhet, arra nincs és nem is lehet emberi magyarázat, Jézus szavai azonban egyértelműek: “Ez az én testem… Ez a pohár az újszövetség az én véremben…”

A kép forrása:
http://mek.oszk.hu/03200/03290/html/elemzes.htm
A szöveg forrása:
www.egyszeregy.hu/h-4-31.htm



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

CSÓK ISTVÁN (1865-1961)

Züzü olvas, 1923

olaj, fa, 41 x 30 cm

„Egészében mesteri mű, a legjobb Renoirral vetekszik szinezésének és megcsinálásának közvetlenségével és ritmikájának könnyed bájával” – írta Bálint Jenő a Züzü olvas kapcsán 1930-ban. Csók számára hazai kortársai közül közvetlen inspirációként szolgálhattak Ferenczy Károly gyermekeiről festett portréi, vagy Rippl-Rónai bensőséges otthon-képei is.

A kép forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/3650/
A szöveg forrása:
www.revart.eoldal.hu/cikkek/csok-istvan-festeszete/csok-istvan-zuzu-kepek.html



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?