Napi Magyar Festmény
© 2024 Napi Magyar Festmény.
Az 1913-as év döntő jelentőségű volt a kecskeméti művésztelepen, Perlrott és Kmetty egymást inspirálva festették a kubizmus gyakorlatából levonható formai megoldásokat felhasználó városképeket, tájképeket és csendéleteket. Kmetty tiszta racionalizmusával ellentétben Perlrott ekkori munkáit erős drámaiság jellemzi. Városképein a vöröses-sárgás talajból organikusan kinövő épületeket, templomtornyokat szinte felmorzsolja a kemény fénytörésekkel tagolt mozgalmas égbolt. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/ A kép és szöveg forrása: |
Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősítette. Ez volt a felirat: „A názáreti Jézus, a zsidók királya!” A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz, héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidó főpapok azért kérték Pilátust: „Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok.” De Pilátus azt felelte: „Amit írtam, azt megírtam!” A kép forrása: |
december 9.
|
Kikiáltási ár: 24 000 000 Ft Képe így elsősorban a budapesti élet száz évvel ezelőtti “nyüzsgésének” frappáns megidézésével, a nézőpont, a kivágat és a szerkezet átlátható logikájával, s elsősorban belülről ragyogó, zománcos színeivel varázsolja el nézőjét. A kép és szöveg forrása: |
A Párizsban tanuló fiatal magyar festők esténként szívesen jártak aktrajza a különféle magánakadémiákra, mivel itt a krokizáson túl a francia Fauves festészet legnagyobbjaival, Matisse-szal és körével is találkozni lehetett. Perlrott Csaba Vilmos – aki hamarosan bekerült Matisse tanítványai közé – egy ilyen esti festőiskolai jelenetet örökített meg a magyar Vadak jellegzetes, friss modorában. Amennyiben érdekli a magyar kultúrtörténetnek ez a korszaka, látogassa meg a könyv facebook oldalát: https://www.facebook.com/apacsmuveszet A kép és szöveg forrása: |
