Háromszor nyert el székelyföldi ösztöndíjat. Az 50-es években hallgatásra kényszerült, ekkor az Aquincumi Múzeum restaurátoraként dolgozott. Festményeivel és grafikáival csak a 60-as években léphetett újra nyilvánosság elé. Művészetére hatottak a naturalizmus, a realizmus, a futurizmus, a kubizmus és az expresszionizmus áramlatai is. A táj, az emberi alak, az arc volt festői érdeklődésének központi témája. Festészete a kései alkotói korszakban a nonfiguratív alakításban teljesedett ki. Műveit tiszta komponálásmód, oldott szerkesztés, dekorativitás, érzékeny kolorit, motívumait a geometrikus és az organikus formálás egyensúlya, szintézise jellemzi. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
19 évesen Kernstok Károly közvetítése révén a nyergesújfalusi állomásfőnök segélycsomagját személyesen viszi fel a fővárosba a magányosan tengődő Csontvárynak. (Tíz évvel később ő restaurálja a baalbeki Jupiter templom emlékezetes hat oszlopát). A kép forrása: |