Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Eleinte klasszicizáló akt-kompozíciókat alkotott. 1925-31 között Franciaországban élt, majd Budapesten telepedett le, ahol tájképeket, aktokat és csendéleteket festett. 1935 körül, utolsó korszakában vált igazán jeles festővé, amikor szálkás technikájú, izgatott hangulatú szobabelsőit és rálátásos csendéleteit festette. A kép forrása:
|
A művészeti anatómia a művészeti akadémiákon alapvető tantárggyá vált. A világ egyik legjelentősebb alapműve e tárgykörben Barcsay Jenő munkája, ami számtalan nyelven, sok kiadásban jelent meg, és mindenütt tankönyvvé vált. A kép forrása: |
A műterem, illetve a festő és modellje-téma sokáig kísérti Csók ecsetjét. Már 1898-ban is fest egy vásznat (Akt a műteremben), amelyen a háttal ülő modell finoman árnyalt alakja még egy huzatos tetőtéri műteremben látható. Amíg a női akt – ha mégoly arányos és teljes nőiességében bontakozik is ki akadémikus ízű tanulmány marad, addig a műterem festői hatásokra törő enteriőrje Csók későbbi, belső tereit vetíti előre. A kép és szöveg forrása: |
Ötletgazdagsága, sajátosan eredeti humorral telített szecessziós stílű plakátjai nagy hatással voltak a magyar plakátművészet fejlődésére. A kép forrása: |
Szecessziós grafikái és kecses vonalvezetésű, erotikus “Ópium-álmok” sorozata keltett feltűnést. Bibliai tárgyú kompozíciókat is festett, melyek a plasztikus megformálás ellenére is dekoratív hatásúak. Ugyanakkor a szecessziós ihletettség átvezette munkásságát az art deco ábrázolásmódjához, mely a korabeli magyar festészet ritka jelenségének bizonyult. A kép forrása: |
