Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
1922-ben Berlinbe emigrált, ahol összeismerkedett Herwarth Waldennel, a német expresszionizmus egyik legnagyobb támogatójával, aki az 1920-as években a Der Sturm Galériában többször kiállítási lehetőséget biztosított számára. 1932-es hazatérése után többnyire népies témájú, expresszív színkezelésű kubo-futurista alkotásai helyett Kádár már a modernista irányzatokat egyesítő, a neoklasszicizmus hatását tükröző műveket készített. Kivételes szín- és formakultúrájú csendéletei, város- és életképei a két világháború közötti magyar festészet Scheiber Hugó és Schönberger Armand nevével fémjelzett vonulatába illeszthetőek. A kép forrása: A szöveg forrása: |
A húszas évek közepétől teljesedik ki igazán festői stílusa. Már korábban is homogén, nagy festékfoltokból építkezett. De ezek a dekoratív festékfoltok most megnagyobbodnak, jelentőségük (jelentésük) egyre határozottabbá válik. A színfoltok néhol teljesen leszakadva a formáról, önálló életet élnek. Nagy Oszkár ekkor jut legmesszebbre festészetében, addig a határig, ameddig általában egy nagybányai elmerészkedhet: a nonfigurativitás határáig. Ezt azonban sem ő, sem a többiek, soha nem lépik át. A kép forrása:
|
Főleg állatképeket festett és könyvillusztrációkat készített. A legismertebb alkotása az a mankótörő férfialak, amelyet a pöstyéni gyógyfürdő tulajdonosa, Winter Lajos megbízásából készített 1894-ben. A mankótörő alakja azóta bekerült a várossá fejlődött gyógyhely címerébe is. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Ezüstös-szürkés fényben tündöklő világos képei sorából a balatonakarattyai öblöt ábrázoló utolsó monumentális festményét kell kiemelnünk. A kisebb, oldottabb műveihez képest részletezőbb, mondhatni keményebb előadásban jelennek meg itt a gondosan tanulmányozott képelemek. Különösen ügyelt a tó partján összeverődött parasztok néprajzilag is hűséges bemutatására. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/ A kép és szöveg forrása: |
Más irányú tanulmányainak eredményeképpen a zeneművészet iránt is erősen érdeklődött, szoros baráti szálak fűzték többek között Bartók Bélához és Weiner Leóhoz. Az 1919-es forradalomban vállalt művészeti szervezőtevékenysége és forradalmi plakátjai miatt emigrációba kényszerült. Rövid ideig Bécsben, később Berlinben élt, ahol elsősorban zenével foglalkozott. 1926-tól ismét itthon dolgozott: reklámplakátokat készített és ismét festett. A kép forrása:
|
