Page 14 of 69

2016. április 20.

VASZARY JÁNOS (1867-1939)

Tengerpart napernyőkkel, 1928

olaj, vászon, 42 x 62 cm

A művész életében megjelent szakirodalomban és a kiállítási katalógusokban található reprodukciók alapján több mint két tucat – pillanatnyilag lappangó – jelentős Vaszary-alkotás létezéséről van tudomásunk.



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900)

Ecce Homo, 1896

olaj, vászon, 405 × 650 cm Déri Múzeum, Debrecen


Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900)

A Pataknál, 1885 körül

olaj, fa, 119 x 91,5 cm

Munkácsy parázsló horizontjai, szenvedélyes fái és erdői ezért a képzőművészetnek ahhoz a fejlődési vonalához is közel állnak, amely Caspar David Friedrich antropomorf tájaival és emberi érzelmeket megjelenítő romantikus fáival kezdődött. A naturalizmus vagy az akadémizmus rejtettebb ösvényein keresztül is továbbélt ez az örökség, és elvezet a századvég szimbolizmusához,amikor ez az embert jelképező természettudatos művészi programmá válik, és Van Gogh vagy Csontváry képein félreérthetetlen nyíltsággal szólal meg. ”
– Perneczky Géza művészettörténész: Munkácsy (1970)



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900)

Golgota, 1884

olaj, vászon, 460 × 712 cm Déri Múzeum, Debrecen


Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

BATTHYÁNY GYULA (1887-1959)

Lovaspóló, 1908

olaj, falemez, 39,5 x 50 cm jelezve balra lent: BG 1908 magántulajdon

Batthyány Gyula első, 1914-ben rendezett kiállításán nem kevesebb, mint tizenegy kompozíció idézte meg a lóversenyek világát. Közöttük volt a most bemutatott, 1908-ban készült festmény is, mely kitűnően illusztrálja, hogy pályatársainak többségével ellentétben Batthyány soha sem a pályára, a versenyző lovakra és lovasokra koncentrált. Sokkal jobban érdekelte a tarka nézősereg, melynek tagjai – elsősorban női szereplői – úgy használták a nagy futamok nyújtotta reprezentációs lehetőséget, mint egy óriási divatbemutató előkelő közönséggel szegélyezett kifutóját. Ezekben az évtizedekben a lóversenyek Európa-szerte különleges szerepet töltöttek be. A kiemelkedő díjakról elnevezett futamok az előkelő társasági élet legfontosabb eseményei voltak, melyek alkalmat adtak az arisztokrácia és a módosabb polgárság fesztelen találkozására. A híres divatházak újabb és újabb kollekciókat terveztek ezekre a versenyekre, s külön divatbemutatókon népszerűsítették alkalmi kreációikat. „A tavaszi szezonnak Párizsban éppen úgy, mint Budapesten, legnagyobb divateseménye a lóverseny” – írta egyik 1933-as cikkében a Színházi Élet, s a korabeli társasági lapokat olvasva tökéletesen igazolást nyer ez a tétel: a versenyekről szóló tudósítások szédítő szakértelemmel elemzik a nézőtéren megjelenő híres szépasszonyok gondosan válogatott ruhakölteményeit.

A könyv FB oldala: www.facebook.com/batthyanygyulakonyv?fref=ts

Az album kedvezményes áron megvásárolható a kiállításon!

A kép és szöveg forrása:
Molnos Péter



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?