Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Ferenczy 1908-ban festett Parkrészlet padokkal című képe annak a napfényes sorozatnak a része, amelyet úgy tartunk számon, mint a festő legsajátabb stílusát, a rá leginkább jellemző kifejezésmódot. Egyben ez az igazi nagybányai stílus is, a napsütötte, erős színek bravúros használata, némi impresszionista hangulattal, mégis alapjaiban másként, mint az impresszionista vásznakon. A kép és szöveg forrása: |
1924-ben a nagybányai művésztelepen dolgozott, hiszen főiskolai mestere, Réti István, e művésztelep egyik alapítója volt. Ez évben volt első kiállítása is, szép szakmai sikerrel. A harmincas évek elején, tanulmányúton járt Berlinben, Párizsban és Bécsben. Ezeken a helyeken profi ökölvívóként tartotta el önmagát, hogy kedvére rajzolhasson. Állandó edzésben volt, hogy akaratát „ébren tartsa”, még hetven éves kora után is naponta öklözött. A kép és szöveg forrása: |
Művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Egyszerre szétbont és szerkeszt. A természetelvűség új értelmezése ez, amely teljesen eredeti hang az európai festészetben. A kép forrása: |
A Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként a szürnaturalista csoportban játszott szerepet, legjobb barátja Csernus Tibor volt. Itthon is, Németországban is az új képzőművészeti stílusokkal kísérletező kortársak köréhez csatlakozott. Kísérletező típusú alkotó, nem ragadt le egy témánál, egy stílus iránynál, egy fajta technikánál. A kép forrása: |
Bene Géza rajzkészsége már gyermekkorában annyira nyilvánvaló volt, hogy tíz éves korában az egyik kis festményét kiküldték a müncheni gyermekrajz-kiállításra, amivel első díjat nyert. Apja vasutas volt Iglón, a fiú ott nőtt fel, majd apja kívánságára tanítóképzőt végzett (1918). Érdekes, hogy Iglón volt Csontváry Kosztka Tivadarnak is az a gyógyszertára, ahonnan elindult, hogy festőművész legyen, és Bene Géza is hasonló álmokat szövögetett. A kép forrása: |
