Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Művészetében a 30-as évek közepétől megszűnt a grafikai elem túlsúlya, a lapos színfelületek; s egy tárgyiasabb, testesebb, burjánzó korszak kezdődött festészetében. E festői törekvések fokozatosan vezetnek át a 40-es, 50-es években Zebegényben és Nagymaroson alkotott posztnagybányai felfogású, impresszionisztikus tájábrázolásokhoz. A kép forrása: |
A szecessziós festészetet két alapvető megrendülés befolyásolja: az ember helyzete a világban, a sorsnak való kiszolgáltatottságérzés, bizonytalanság és szorongás, illetve a férfi és a nő kapcsolata… …Farkas Béla a kései szecesszió dekoratív vonulatához tartozó festőnk, az első világháború után, a gazdasági válság idején készült képei sugározzák ezt az életérzést, egy időtlen tájba, világba való vágyódás szintjén. A szöveg forrása: |
Rippl-Rónai is azt írta, hogy nem lehet jó az a kép, ami nem egy ülés alatt készül el. (Ő többek között ezért találta ki a kukoricás stílust, amihez nem kell alapozni, és tónusokkal bíbelődni.) Scheiber is ezen a vonalon mozgott. Borzasztó gyorsan dolgozott. Antal Pál – szülei elmesélése alapján – el tudta mondani a róla készült rajzról, hogy a balkezes Scheiber egy idő után két kézre váltott, és úgy rajzolt tovább. A kép forrása: |
Csontváry életpályája és képeinek koronként változó megítélése – ihletet adva számos irodalmi műnek és filmnek egyaránt – az öntörvényű, meg nem értett zseni magányba, kirekesztettségbe szoruló sorsának példázatai. Művészetét ő maga a felsőbb hatalmak, az isteni kinyilatkoztatás eszközének tekintette, festői elhivatását is egy “földöntúli szózat” közvetítette számára. Iglói gyógyszerész-gyakornokként 1880. október 13-án égi hang szólította meg: “Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.” A misztikus üzenetet a valóság józan számbavétele és logikus, célirányos cselekvés követte. Csontváry levélben tanácsokat kért korának egyik legnagyobb művész szaktekintélyétől, Kelety Gusztávtól, majd rajzairól adott bíráló megjegyzéseit elfogadva állhatatos önképzésbe kezdett. A kép és a szöveg forrása: |
Kállai Ernő kifejezésével élve a “nagyvárosi környezetképek” alkotják Schönberger húszas-harmincas években készült műveinek egyik fő vonulatát. A nagylátószögből láttatott városi veduták – házak, házcsoportok, háztetők, utca – mellett a hídak, kikötők, vasutak, gyárkémények vidékét megjelenítő külváros-képek tartoznak e műcsoporthoz. A város- látképeken a házak geometrikus formái, tektonikus tömbjei, egymásra torlódásai, s teret strukturáló tömegük foglalkoztatja a festőt, míg a külváros-képek az érzelmi kifejezés lehetőségeit hordozzák számára. A kép forrása: |
