Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Kállai Ernő kifejezésével élve a “nagyvárosi környezetképek” alkotják Schönberger húszas-harmincas években készült műveinek egyik fő vonulatát. A nagylátószögből láttatott városi veduták – házak, házcsoportok, háztetők, utca – mellett a hídak, kikötők, vasutak, gyárkémények vidékét megjelenítő külváros-képek tartoznak e műcsoporthoz. A város- látképeken a házak geometrikus formái, tektonikus tömbjei, egymásra torlódásai, s teret strukturáló tömegük foglalkoztatja a festőt, míg a külváros-képek az érzelmi kifejezés lehetőségeit hordozzák számára. A kép forrása: |
Részt vett 1921-ben a Művészház nyomán megalakult Belvedere kiállításain. Főként expresszív tus-szén és krétarajzokon dolgozott, 1923-ban ezekkel szerepelt a Belvedere kiállításain. A Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesülete kiállításain is részt vett, törzstagja volt a Képzőművészek Új Társaságának annak megalapításától fogva. Hatott rá Cézanne, a kubisták, a német expresszionisták, illetve a fauves színei. Ezen stílusjegyeket konstruktív szemléletű kompozícióba foglalta. A kép forrása: |
1903-tól állított ki a Műcsarnokban. 1937-ben Debrecenben volt gyűjteményes kiállítása. 2007-ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban volt retrospektív kiállítása „Párizs egy magyar szemével” címmel. A kép forrása: |
Vaszary János a modern magyar művészet egyik legvirtuózabb festőegyénisége. Életművének sokszínűsége rámutat, hogy mesterien és merészen változtatta stílusait. Kevés művészről mondható el, hogy különböző korszakaiban egyenértékű kvalitással dolgozott. A kép forrása: |
A művészetében bekövetkezett változásban közrejátszhatott Csontváry 1930-as gyűjteményes kiállításának hatása, és ezen keresztül a naivok, különösen Henri Rousseau művészete felé forduló érdeklődése is. A harmincas évek második felétől ismét módosult stílusa. Művészetéből elmaradtak a fantasztikus elemek, és témái nagyobb részét Szentendre szolgáltatta, ahol haláláig élt. Témakörei a környező világ, önarcképek és egyszerű szentendrei motívumok, majd egyre több cirkuszi jelenet. Ezzel egy időben festésmódja oldottabbá, kifejezésmódja expresszívebbé vált, és levegősebb atmoszférikus hatások jelentek meg képein. A reflexes, lazúros festés mögött azonban egyre mélyrehatóbb és szomorúbb ember- és valóságlátás húzódik A kép forrása: |
