Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Rippl-Rónai is azt írta, hogy nem lehet jó az a kép, ami nem egy ülés alatt készül el. (Ő többek között ezért találta ki a kukoricás stílust, amihez nem kell alapozni, és tónusokkal bíbelődni.) Scheiber is ezen a vonalon mozgott. Borzasztó gyorsan dolgozott. Antal Pál – szülei elmesélése alapján – el tudta mondani a róla készült rajzról, hogy a balkezes Scheiber egy idő után két kézre váltott, és úgy rajzolt tovább. A kép forrása: |
Csontváry életpályája és képeinek koronként változó megítélése – ihletet adva számos irodalmi műnek és filmnek egyaránt – az öntörvényű, meg nem értett zseni magányba, kirekesztettségbe szoruló sorsának példázatai. Művészetét ő maga a felsőbb hatalmak, az isteni kinyilatkoztatás eszközének tekintette, festői elhivatását is egy “földöntúli szózat” közvetítette számára. Iglói gyógyszerész-gyakornokként 1880. október 13-án égi hang szólította meg: “Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.” A misztikus üzenetet a valóság józan számbavétele és logikus, célirányos cselekvés követte. Csontváry levélben tanácsokat kért korának egyik legnagyobb művész szaktekintélyétől, Kelety Gusztávtól, majd rajzairól adott bíráló megjegyzéseit elfogadva állhatatos önképzésbe kezdett. A kép és a szöveg forrása: |
Kállai Ernő kifejezésével élve a “nagyvárosi környezetképek” alkotják Schönberger húszas-harmincas években készült műveinek egyik fő vonulatát. A nagylátószögből láttatott városi veduták – házak, házcsoportok, háztetők, utca – mellett a hídak, kikötők, vasutak, gyárkémények vidékét megjelenítő külváros-képek tartoznak e műcsoporthoz. A város- látképeken a házak geometrikus formái, tektonikus tömbjei, egymásra torlódásai, s teret strukturáló tömegük foglalkoztatja a festőt, míg a külváros-képek az érzelmi kifejezés lehetőségeit hordozzák számára. A kép forrása: |
Részt vett 1921-ben a Művészház nyomán megalakult Belvedere kiállításain. Főként expresszív tus-szén és krétarajzokon dolgozott, 1923-ban ezekkel szerepelt a Belvedere kiállításain. A Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesülete kiállításain is részt vett, törzstagja volt a Képzőművészek Új Társaságának annak megalapításától fogva. Hatott rá Cézanne, a kubisták, a német expresszionisták, illetve a fauves színei. Ezen stílusjegyeket konstruktív szemléletű kompozícióba foglalta. A kép forrása: |
1903-tól állított ki a Műcsarnokban. 1937-ben Debrecenben volt gyűjteményes kiállítása. 2007-ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban volt retrospektív kiállítása „Párizs egy magyar szemével” címmel. A kép forrása: |
