Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
A művész lelke csak ott érzi magát otthon, ahol még teljes virágjában pompázik a magyar népviselet. Most már ezzel az életcéllá nemesedett szándékkal vág neki, mint a magyar népi élet szenvedélyes kutatója, egy újabb felfedezőútnak. Boldogan szabadul az egyhangú arcképfestést jelentő, téli Pesttől. Kocsin, meg az apostolok lován bekalandozza a Dunántúlt, Hevest, megfordul Gyöngyösön. Ecsegen hall először Bujákról, érdeklődik, milyen ott a viselet, azt hallja, hogy ocsmány… Ezek után természetesen oda megy és itt találkozik először a káprázatosan szép, magyar népi öltözetekkel, igazi népviselettel. Itt a nép még nem vetkőzött ki ősei viseletéből, a parasztság még nem úriasodott el, vagy – ami ezzel pontosan egyet jelent: nem proletárizálódott, mint pl. a Balaton déli részén. Nem is megy el innen többé más helyre. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
1876-ban nagy sikert aratott Münchenben a Faust-ciklusával. A Faust-kartonok után Schiller Harangjához készített rajzokkal keltett feltűnést az 1878. évi müncheni egyetemes kiállításon. Ezek terelték felé a württembergi kormány érdeklődését, és szerezték meg számára az igazgatói állást a düsseldorfi képzőművészeti akadémiánál. Düsseldorfi tartózkodásának legértékesebb terméke Magyarországi Szent Erzsébet című nagyobb méretű festménye… Liezen-Mayer nem tudta feledni Münchent, első diadalainak színhelyét, és már 1882-ben visszaköltözött a bajor fővárosba, ahol a festészeti akadémia tanára volt. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
1906-ban – még főiskolai hallgatóként – a nagybányai szabadiskolában tanult. 1918-ban Felsőbányán dolgozott. Egy a nagybányaihoz hasonló művészeti iskolát kívánt létrehozni Nagy Oszkárral, Pirk Jánossal, Tibor Ernővel és Udvardy Ignáccal. Felsőbányán készült munkáikat csoportos tárlaton Kolozsvárott, Nagyváradon és Aradon mutatták be. Visszajárt Felsőbányára festeni, egészen a 20-as évek végéig. Felesége L Krausz Ilona grafikus volt. Erdély több vidékén mintegy vándorolva éltek, például a Bánátban, Segesvár, majd Kolozsvár környékén, Kalotaszeg táján. Erdélyi tájak, erdélyi emberek megörökítője művein. 1911-ben a Műcsarnokban állított ki A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
Képeiből vásárolt Deák Dénes (1931-1993) budapesti műgyűjtő, kinek hagyatéka, a Deák-gyűjtemény a székesfehérvári Városi Képtárban található. Tóth Menyhért művész hagyatékának zöme a Kecskeméti Képtárba került. A művész özvegye 46 képet ajándékozott a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériának. Igazán halála után kezdték felfedezni a „naiv festőt”, aki mestereitől megtanulta a naturalista, impresszionista, kubista, konstruktivista stílus ecsetvonásait, s a kortárs festés mesterségbeli fogásaival is lépést tartott. Nem szakadt el teljesen a figurális ábrázolástól, s örömét lelte a látványfestésben, archaikus és néprajzi motívumokat is szívesen alkalmazott, színei nem harsognak, kontúrokat jeleznek. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
