Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
A magyar közönség először 1900-ban láthatta alkotásait. Hazatelepült, majd 1902-ben szülővárosába, Kaposvárra költözött. A teljes elismerést 1906-os, a Könyves Kálmán Szalonban megrendezett kiállítása és aukciója hozta meg a művész számára, ekkor vásárolta a kaposvári Róma villát is. 1910-ben Budapestre költözött, és állandó tagja lett a Japán kávéház művészasztalának. Önéletrajzi írását 1911-ben jelentette meg a Nyugat, melynek szerkesztőiről élete végén pasztellsorozatot készített. A kép forrása: |
A kezdeti időszakban, saját művészi hangjának keresése közben, hazai és külföldi kortárs művészek is hatottak rá. A magyarok közül elsősorban Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József; a külföldiek közül eleinte Gauguin, Matisse, később az expresszionisták inspirálhatták műveit. 1921-ben Scheiber Hugóval közösen állított ki Bécsben. Hazatérve Kádár összegezni igyekszik az őt ért művészeti hatásokat, 1921–22-ben még mindig saját hangját keresve, művészete a legkülönbözőbb áramlatok felé nyitott marad, festészetének elemeit főleg az expresszionisták és Chagall narratív formavilágából meríti. A kép forrása: |
Az osztrák és a magyar fővárosban egyaránt dolgozott. Jellegzetes, az akadémizmus és a realizmus formajegyeit együttesen hordozó életképei mellett számos arcképe és néhány murális alkotása is ránk maradt. A kép forrása: |
Munkácsy Mihály nyomán több magyar festő is témájául választotta az egyszerű emberek világának drámai hétköznapjait. A vidéki élet küzdelmes valósága fogalmazódik meg a realista tradíciókhoz kapcsolódó e mesterek kompozícióin. A Paraszti világ Magyarországon a 19-20. század fordulóján című szekcióban többek között Pataky László és Zemplényi Tivadar képei kaptak helyet a kiállításon. A kép forrása: |
Művei közgyűjteményekben: A kép forrása: |
