Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
A mítosz szerint Ámor a legifjabb és legszebb isten, akinek fegyvere egy kis kézi íj. Akit az ebből kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Ő maga egy halandó lányba, a csodaszép Pszichébe szeretett bele, és feleségül is vette. Apuleius kettejükről szóló történetében Psziché kíváncsiságának engedve belenézett Venus szelencéjébe, és ettől mély, styxi álomba zuhant. Amor nyilaival leszedte feleségéről az átkot, és kérésére Jupiter istenné emelte Pszichét, hogy a szerelmesek mindörökre házasok maradhassanak. A kép forrása: |
A magyar közönség először 1900-ban láthatta alkotásait. Hazatelepült, majd 1902-ben szülővárosába, Kaposvárra költözött. A teljes elismerést 1906-os, a Könyves Kálmán Szalonban megrendezett kiállítása és aukciója hozta meg a művész számára, ekkor vásárolta a kaposvári Róma villát is. 1910-ben Budapestre költözött, és állandó tagja lett a Japán kávéház művészasztalának. Önéletrajzi írását 1911-ben jelentette meg a Nyugat, melynek szerkesztőiről élete végén pasztellsorozatot készített. A kép forrása: |
A kezdeti időszakban, saját művészi hangjának keresése közben, hazai és külföldi kortárs művészek is hatottak rá. A magyarok közül elsősorban Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József; a külföldiek közül eleinte Gauguin, Matisse, később az expresszionisták inspirálhatták műveit. 1921-ben Scheiber Hugóval közösen állított ki Bécsben. Hazatérve Kádár összegezni igyekszik az őt ért művészeti hatásokat, 1921–22-ben még mindig saját hangját keresve, művészete a legkülönbözőbb áramlatok felé nyitott marad, festészetének elemeit főleg az expresszionisták és Chagall narratív formavilágából meríti. A kép forrása: |
Az osztrák és a magyar fővárosban egyaránt dolgozott. Jellegzetes, az akadémizmus és a realizmus formajegyeit együttesen hordozó életképei mellett számos arcképe és néhány murális alkotása is ránk maradt. A kép forrása: |
Munkácsy Mihály nyomán több magyar festő is témájául választotta az egyszerű emberek világának drámai hétköznapjait. A vidéki élet küzdelmes valósága fogalmazódik meg a realista tradíciókhoz kapcsolódó e mesterek kompozícióin. A Paraszti világ Magyarországon a 19-20. század fordulóján című szekcióban többek között Pataky László és Zemplényi Tivadar képei kaptak helyet a kiállításon. A kép forrása: |
