Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Czigány az 1910-es évek elején született csendéleteivel kapcsolódott legszorosabban Cézanne művészetéhez. Művészettörténeti irodalmunk a francia mester egyik legrangosabb hazai követőjeként tartja számon. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható első hat részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
Az 1940-es évek elejétől szürreális nonfiguratív képeket kezdett festeni. A színek, a fények ábrázolása mindvégig nagy szerepet játszott alkotásaiban. Stílusában a szürreális absztrakcióból egy sajátos geometrikus absztrakcióba váltott, mértani figurák által tagolt új jelek, organikus rendszerek jelentek meg képein, melyet Kállai Ernő bioromantikus stílusnak nevezett.[3] Témáit a természetből, az emberi érzésekből, a társadalmak történetéből, s az őt körülvevő, s az általa (is) teremtett környezeti (festő műhelybeli) kultúrából merítette. A kép forrása: |
Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art” legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”. A kép forrása: |
Kassákkal egy új, szuverén művésztípus jelent meg Magyarországon a huszadik század tízes éveiben. Életének különböző szakaszaiban újra és újra eredeti válaszokat tudott adni a történelmi és társadalmi kihívásokra. Műveltségének nem volt családi és iskolai bázisa, mégis újító erejű és átfogó gondolkodást alakított ki, és a maga erejéből vált nemzetközileg elismert tekintéllyé. Mégsem merevedett soha a művészóriás pózába, erős egyénisége nyitott és dinamikus maradt, együttműködésben és szellemi műhelymunkában gondolkodott. Közösséget tudott teremteni: egy lap szerkesztőségét, egy kultúrcsoportot vagy egy kirándulókört, ahol a munkásfiatalokkal tapasztalataikat és a jövővel kapcsolatos vízióikat kicserélhették. Kassák egyik úttörője volt annak a ma aktuális gondolkodásnak, amely a művészi tevékenységet nem kizárólag az esztétikai határokon belül jelöli ki: a társadalomkritikát merész jövőalakító elképzelésekkel egyesítő művészetet teremtett. A kép forrása: |
2013. december 3-án a Sotheby’s párizsi aukcióján magyar rekordra került sor: Hantai Simon M.A. 5 (Mariale) című 1960-ban készült nagyméretű munkáját 2 millió 464 ezer euróért, azaz 740 millió forintért árverezték el. Ez a legnagyobb összeg, amit magyar kortárs művészeti alkotásért eddig kifizettek. Hantai korábbi csúcseredménye tavaly született, ugyancsak Párizsban és ugyancsak a Sotheby’s-nél; Etűd című 1969-es vásznáért akkor 720.750 eurót fizettek, ami az M.A. 5 előtt a magyar kortárs művészek kategóriájában rekordnak számított. A kép forrása: |
