Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Koszta ekkoriban kezdi kiaknázni az egyre sötétebbé váló égbolt és a rárajzolódó, világítóan fehérre meszelt házfalak erőteljes ellentétében rejlő feszültséget, amely -az ékkövekként felragyogó piros, majd sárga, kék alapszínekkel kiteljesítve- festészetének mardandó elemévé válik. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható első hat részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
1926 és 1930 közötti festményeinek többsége látszólag a városmajori villa bensőséges világát tükrözi. Főként csendéletek és enteriőrök, egy-egy remek önarckép, portrék, többek között azokról, akik a villa rendszeres látogatói voltak, mint például Füst Milán vagy Weiner Leó. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható első hat részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
Czigány az 1910-es évek elején született csendéleteivel kapcsolódott legszorosabban Cézanne művészetéhez. Művészettörténeti irodalmunk a francia mester egyik legrangosabb hazai követőjeként tartja számon. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható első hat részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
Az 1940-es évek elejétől szürreális nonfiguratív képeket kezdett festeni. A színek, a fények ábrázolása mindvégig nagy szerepet játszott alkotásaiban. Stílusában a szürreális absztrakcióból egy sajátos geometrikus absztrakcióba váltott, mértani figurák által tagolt új jelek, organikus rendszerek jelentek meg képein, melyet Kállai Ernő bioromantikus stílusnak nevezett.[3] Témáit a természetből, az emberi érzésekből, a társadalmak történetéből, s az őt körülvevő, s az általa (is) teremtett környezeti (festő műhelybeli) kultúrából merítette. A kép forrása: |
Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art” legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”. A kép forrása: |
