Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Az 1920-as években elsősorban a francia modern irányzatok, valamint a futurizmus formavilága hatott művészetére. Törzstagja volt a KUT-nak és részt vett az UME kiállításain is. Későbbi munkáin felfedezhető a neoklasszicizmus hatása is, konstruktív térszemléletére jellemző városképei mellett az 1920-as évek végétől egyre több figurális művet készített. Kedvelt témái közé tartozott a vásárok, vurstlik és kávéházak világa, mivel életteli nyüzsgésükkel kiváló „alapanyag”-ul szolgáltak Schönberger dinamikus, lendületes kompozíciói számára A kép forrása: |
Benczúr Gyula leánya. Apjától tanult festeni, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bosznay István, Tardos Krenner Viktor és Réti István növendéke. Lazurosan festett színpompás virágcsendéleteivel 1914-től sűrűn szerepelt kiállításokon. A kép forrása: |
„Egészében mesteri mű, a legjobb Renoirral vetekszik szinezésének és megcsinálásának közvetlenségével és ritmikájának könnyed bájával” – írta Bálint Jenő a Züzü olvas kapcsán 1930-ban. Csók számára hazai kortársai közül közvetlen inspirációként szolgálhattak Ferenczy Károly gyermekeiről festett portréi, vagy Rippl-Rónai bensőséges otthon-képei is. A kép forrása: |
Nyáry Krisztián – Így szerettek ők c. könyvének egyik fejezete Modok Mária életéről szól. Érdemes elolvasni. A kép forrása: |
A Szentendrei Festők Társaságát 1928 januárjában nyolc fiatal művész alapítja meg. A következő év nyarán vendégként már több mint ötven művész csatlakozik a szerveződő művésztelephez, köztük a Vörös Géza is, aki korábban, 1922 és 1924 között Fényes Adolf magántanítványaként a szolnoki művésztelepen dolgozott. A kép forrása: |
