Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Scheiber 1920 körül született városképein a dúsan felületre halmozott festék, a sok apró, különálló ecsetvonás vibráló együttese látni engedi a szerkezet szilárd vázát, melyet sokszor a kék kontúr és a karton kilátszó barna alapszíne is hangsúlyoz. Ez utóbbi eredményezi a most bemutatott kép friss vizuális hatását is: a mindenhol áttűnő karton a festmény befejezetlenségét, a spontaneitás látszatát kelti, miközben azzal az élménnyel ajándékozza meg a nézőt, hogy bepillanthat a mű megszületésének folyamatába. Ha tetszik a kép és szívesen résztvennél egy izgalmas nyereményjátékon, kövesd a Scheiber könyv FB lapját, hogy még többet megtudhass a XX. század egyik legizgalmasabb magyar művészéről: A kép és szöveg forrása: Molnos Péter |
A húszas évek közepén, a legmodernebb irányzatokra folyamatos rálátást kínáló berlini utazások új stílust érleltek meg Scheiberben. Az ekkor születő, homogén foltokból építkező, pergő ritmusú kompozíciók összerázott kaleidoszkópban feltáruló látványra emlékeztetnek. A nyüzsgő, vibráló felület, a rikító kolorit olyan képeken válik igazán uralkodóvá, mint a Villamoson, melyen a felületet pásztázó szem hiába keres egyetlen apró, nyugalmas zugot. Ez a szilánkosra tört, önkényesen kreált látványvilág, a körforgásba „kényszerített” foltok izgatott vibrálása szellemes ötletekkel teli és tökéletesen illik a választott tárgyhoz: Scheiber ezzel az eszközzel idézi meg a nagyváros sodró forgatagát, az ember fölé magasodó metropolisz ideges, pezsgő, nyugtalan életét. Ha tetszik a kép és szívesen résztvennél egy izgalmas nyereményjátékon, kövesd a Scheiber könyv FB lapját, hogy még többet megtudhass a XX. század egyik legizgalmasabb magyar művészéről: A kép és szöveg forrása: Molnos Péter |
|
Budapesten először 1914-ben feleségével, Dénes Valériával együtt rendezett gyűjteményes kiállítást a Nemzeti Szalonban. A háború kitörése után párizsi lakásukból az internálás elől Belgiumba, majd Hollandiába menekültek, Amszterdamba, majd a télre Scheveningenbe. Ekkor készült Amsterdam című, utolsó festménye, melyet kritikusai a magyar kubizmus egyik alap-képének tekintenek. Ha tetszik az oldal, kérlek segítsd kedvenc képed megosztásával, hogy barátaidhoz is eljussanak a magyar festészet remekei. Köszönöm! A kép forrása: |
Feleségével 1925-ben költöztek Párizsba. Kezdetekben nem sokat dolgozott, jobbára csak impressziókat gyűjtött. A következő évben Czigányék átköltöztek a francia Riviérára, ahol lakhelyük Nizza és tágabb környezete ideális helyszíneket kínált a művészi válságából kilábaló festőnek. Czigány ismét alkotóereje teljében, tájképeinek csodálatos sorozatát hozta létre 1926 és 1930 között. Palettája kivilágosodott, színein átragyognak a dél-francia táj speciális fényviszonyai és atmoszférája. Ha tetszik az oldal, kérlek segítsd kedvenc képed megosztásával, hogy barátaidhoz is eljussanak a magyar festészet remekei. Köszönöm! A kép forrása: |
