Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
A magyar aktivizmus egyik legnagyobb tehetségű monumentális ihletésű művésze. 1912 után alakította ki konstruktív-expresszív szellemű stílusát, amely iskolát teremtett. 1915-től a TETT, majd a MA körül csoportosuló művészgárda egyik vezéregyénisége, a MA folyóiratnak egy ideig Kassák Lajos mellett társszerkesztője volt. A Tanácsköztársaság idején a proletár tanműhely igazgatója lett. A bukás után előbb Bécsben, Párizsban, majd 1926-tól a Szovjetunióban élt, tevékenyen részt vett a harmincas évek haladó képzőművészeti mozgalmaiban. Ha tetszik az oldal, kérlek segítsd kedvenc képed megosztásával, hogy barátaidhoz is eljussanak a magyar festészet remekei. Köszönöm! A kép forrása: |
Meglepő látni, hogy az akkor már negyvenedik életévén túl járó festő éppen az első világháború idején vált igazi művésszé. Megszabadulva a megélhetésért folytatott küzdelem örökös kényszereitől, minden korábbinál több lehetősége jutott a festésre. A front közelében és a hátország laktanyáiban töltött évek alatt, zömmel önarcképek és portrék megfestése közben alakította ki jellegzetes, expresszív alkotói stílusát. E távolba merengő, talán az otthonra gondoló katonát ábrázoló kompozíció a kivételek közé tartozik: témájával, beállításával és leplezetlen líraiságával a korabeli képes magazinokban közölt, romantikus hangulatú háborús fényképekhez áll közel. Ha tetszik a kép és szívesen résztvennél egy izgalmas nyereményjátékon, kövesd a Scheiber könyv FB lapját, hogy még többet megtudhass a XX. század egyik legizgalmasabb magyar művészéről: A kép és szöveg forrása: Molnos Péter |
Sváb szülei azt szerették volna, ha fiuk kereskedő lesz, ám Ő festő szeretett volna lenni, s amikor Telepy Károly festő felfedezte a fiatal művészi tehetségét, tehetős palánkai polgárok anyagi segítségével Budapesten elkezdhette képezni magát, majd később Münchenben folytatta festői tanulmányait. Az Akadémia befejezése után két alkalommal keleti utat tett a Kaukázus vidékére, ahol évente 7–8 hónapig tartózkodott. |
Egy kis osztrák faluban született, a magyar állampolgárságát csak 1894-ben szerezte meg. Nemzetközi tanulmányai után indult Észak-Afrikába. Az ott készült orientális témájú képei hamar nagyon népszerűek lettek. A jobb darabokért a nemzetközi piacon ma is több mint egymillió dollárt kérnek. A kép forrása: |
1889-től a Vasárnapi Újság illusztrátora volt. 1903-tól Münchenben tanult, hazatérése után főleg arcképeket és csendéleteket festett. 1906-ban Kairóban, majd 1916-ban újra Münchenben járt, innen hazatérve rajzoló-haditudósítóként működött. A háború után végleg Budapesten telepedett le. Művei megtalálhatók az MNG-ben is. A kép forrása: |
