1901 után Nagy Sándorral együtt megalapította a gödöllői művésztelepet, ahol az angol preraffaeliták hatására a középkori kézművesség technikai eljárásait kísérelték meg felújítani. Tevékenységük a magyar szecesszió legfontosabb összetevője.
Körösfői készítette az Országház ebédlőtermének freskóit (Bölényvadászat, Halászat a Balatonon a XV. században) és a Zeneakadémia falképeit (A művészet forrása, 1907). Tehetsége e területen bontakozott ki a maga teljességében. Iparművészettel, később szobrászattal is foglalkozott. Üvegablakokat, gobelinkartonokat, mozaikokat tervezett. Arcképeit a lélekábrázolás finomsága jellemzi (pl. leány arcképe). Az Iparművészeti Iskola tanára volt.
A kép és szöveg forrása:
http://www.hung-art.hu/
Ha tetszik az oldal, kérlek segítsd kedvenc képed megosztásával, hogy barátaidhoz is eljussanak a magyar festészet remekei. Köszönöm!
Hazai gyűjteményekbe keressük megvételre KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR (1863-1920) festményeit. Ajánlatát a nmf@napimagyarfestmeny.hu email címre várjuk.