A húszas évek közepétől teljesedik ki igazán festői stílusa. Már korábban is homogén, nagy festékfoltokból építkezett. De ezek a dekoratív festékfoltok most megnagyobbodnak, jelentőségük (jelentésük) egyre határozottabbá válik. A színfoltok néhol teljesen leszakadva a formáról, önálló életet élnek. Nagy Oszkár ekkor jut legmesszebbre festészetében, addig a határig, ameddig általában egy nagybányai elmerészkedhet: a nonfigurativitás határáig. Ezt azonban sem ő, sem a többiek, soha nem lépik át.

A kép forrása:
www.hung-art.hu/kep/n/nagy_o/muvek/2/nagyo204.jpg


A szöveg forrása:
www.hung-art.hu/frames.html?%2Fmagyar%2Fn%2Fnagy_o%2Findex.html


Tetszik ez a kép?

Tetszik a kép? küldd el képeslapként egy ismerősödnek.

Küldés képeslapként

Ha tetszik az oldal, kérlek segítsd kedvenc képed megosztásával, hogy barátaidhoz is eljussanak a magyar festészet remekei. Köszönöm!

Hazai gyűjteményekbe keressük megvételre NAGY OSZKÁR (1893-1965) festményeit. Ajánlatát a nmf@napimagyarfestmeny.hu email címre várjuk.