Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Kezdő korszakában úgyszólván egy időben a szecesszióhoz közelítő gobelineket tervezett és realisztikus életképeket festett (Részes aratók, 1901; Szolgalegény, 1902). 1905-ben Olasz-, Spanyol- és Franciaországban járt tanulmányúton. Ettől kezdve vált uralkodóvá művészetében a kolorit (Pihenő nógrádi búcsúsok, 1905). Stílusa egyre oldottabbá vált, s az impresszionizmus felé fordult (Álarcos bál, 1907; Tatai strand, 1909). A háborút realista katonaképekben örökítette meg (Vonuló foglyok, 1915 körül). A kép forrása: A szöveg forrása: |
1922-ben Berlinbe emigrált, ahol összeismerkedett Herwarth Waldennel, a német expresszionizmus egyik legnagyobb támogatójával, aki az 1920-as években a Der Sturm Galériában többször kiállítási lehetőséget biztosított számára. 1932-es hazatérése után többnyire népies témájú, expresszív színkezelésű kubo-futurista alkotásai helyett Kádár már a modernista irányzatokat egyesítő, a neoklasszicizmus hatását tükröző műveket készített. Kivételes szín- és formakultúrájú csendéletei, város- és életképei a két világháború közötti magyar festészet Scheiber Hugó és Schönberger Armand nevével fémjelzett vonulatába illeszthetőek. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Utolsó festészeti korszakát Végzés (1930), Alvó (1932), Kivégzés (1932), Vasút mentén (1932), Anya (1934) c. művei képviselik. A nyomor és betegség korán vetett tragikus véget életpályájának. Derkovits Gyula művészete az expresszionizmus nagy áramlatába kapcsolódott, de élete utolsó éveiben teljesen egyéni formanyelvet teremtett magának, a szigorú képszerkesztés, a lírai színvilág és az ihletett emberábrázolás remek ötvözetét. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Bátyja, Korda Sándor rendező meghívására telepedett le Angliában. 1931-től dolgozott mint díszlettervező. Alfred Jung asszisztense volt. 1939-től a London Film művészeti igazgatója lett. Az angol-amerikai filmművészet egyik leginvenciózusabb díszlettervezője, a Korda-filmek miliőjének megálmodója. Felesége Gertrud Lawrence angol filmszínésznő volt. A kép forrása:
|
Műveit halála után, 1967-ben a Fényes Adolf teremben rendezett kiállításon láthatta először a főváros közönsége. Ez a kiállítás jelentette Czimra Gyula “felfedezését”. 1973 tavaszán a Magyar Nemzeti Galéria dísztermében rendezték meg Czimra Gyula műveinek kiállítását, és ez alkalommal mutatták be a művész népművészeti gyűjteményének egy részét is. A kiállítás sikere hatására a Nemzeti Galéria vezetősége a művész özvegyétől megvásárolta a művész életművének szinte minden jelentős darabját. A kép forrása: |
