Igazi festői énje Szentendrén alakul ki, ahol 1932-től eleinte nyaranta fest, majd 1935-ben kiköltözik a városba. 1935-ben az UME, 1936-ban a KUT, 1941-ben a Szentendrei Festők Társaságának tagja lesz. A kép forrása: |
Már a középiskolában rendszeresen rajzolt, ő készítette Ady Endre A halottak élén című utolsó verseskötetének a címlapját. 1918-ban megrajzolta az Országos Propaganda Bizottság megbízásából a Nem! Nem! Soha! szövegű plakátot, és ezt számos más megbízás követte, többek között 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt, majd ezt követően is. A kép forrása: |
Bátyja, Korda Sándor rendező meghívására telepedett le Angliában. 1931-től dolgozott mint díszlettervező. Alfred Jung asszisztense volt. 1939-től a London Film művészeti igazgatója lett. Az angol-amerikai filmművészet egyik leginvenciózusabb díszlettervezője, a Korda-filmek miliőjének megálmodója. Felesége Gertrud Lawrence angol filmszínésznő volt. A kép forrása:
|
Más irányú tanulmányainak eredményeképpen a zeneművészet iránt is erősen érdeklődött, szoros baráti szálak fűzték többek között Bartók Bélához és Weiner Leóhoz. Az 1919-es forradalomban vállalt művészeti szervezőtevékenysége és forradalmi plakátjai miatt emigrációba kényszerült. Rövid ideig Bécsben, később Berlinben élt, ahol elsősorban zenével foglalkozott. 1926-tól ismét itthon dolgozott: reklámplakátokat készített és ismét festett. A kép forrása:
|
“A Nemzeti Szalonban karikatúrákat, zsánerképet, tájképet, majd egy nagyobb tájképet a Műcsarnokban állítottam ki jelentéktelen sikerrel. 1910-ben egy grafikai kiállításon kövér színes nőket angyalkákkal mutattam be, ami némi figyelmet keltett. Nehezen összegyűjtött pár száz koronával Párizsba utaztam (1911), ennek az útnak döntő hatása volt munkálkodásomra. 1912-ben végre műteremhez jutottam Pesten, s 1913-ban egy kollektív kiállítással szerepeltem az Ernst Múzeumban meglehetős erkölcsi és anyagi sikerrel. Aktos kompozíciók sok gyerekkel s buja növényzettel, néhány portré, tájkép és sok rajz volt kiállítva. A kép forrása:
|