Szecessziós grafikái és kecses vonalvezetésű, erotikus “Ópium-álmok” sorozata keltett feltűnést. Bibliai tárgyú kompozíciókat is festett, melyek a plasztikus megformálás ellenére is dekoratív hatásúak. Ugyanakkor a szecessziós ihletettség átvezette munkásságát az art deco ábrázolásmódjához, mely a korabeli magyar festészet ritka jelenségének bizonyult. A kép forrása: |
“A Nemzeti Szalonban karikatúrákat, zsánerképet, tájképet, majd egy nagyobb tájképet a Műcsarnokban állítottam ki jelentéktelen sikerrel. 1910-ben egy grafikai kiállításon kövér színes nőket angyalkákkal mutattam be, ami némi figyelmet keltett. Nehezen összegyűjtött pár száz koronával Párizsba utaztam (1911), ennek az útnak döntő hatása volt munkálkodásomra. 1912-ben végre műteremhez jutottam Pesten, s 1913-ban egy kollektív kiállítással szerepeltem az Ernst Múzeumban meglehetős erkölcsi és anyagi sikerrel. Aktos kompozíciók sok gyerekkel s buja növényzettel, néhány portré, tájkép és sok rajz volt kiállítva. A kép forrása:
|
1922-ben Berlinbe emigrált, ahol összeismerkedett Herwarth Waldennel, a német expresszionizmus egyik legnagyobb támogatójával, aki az 1920-as években a Der Sturm Galériában többször kiállítási lehetőséget biztosított számára. 1932-es hazatérése után többnyire népies témájú, expresszív színkezelésű kubo-futurista alkotásai helyett Kádár már a modernista irányzatokat egyesítő, a neoklasszicizmus hatását tükröző műveket készített. Kivételes szín- és formakultúrájú csendéletei, város- és életképei a két világháború közötti magyar festészet Scheiber Hugó és Schönberger Armand nevével fémjelzett vonulatába illeszthetőek. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Eleinte klasszicizáló akt-kompozíciókat alkotott. 1925-31 között Franciaországban élt, majd Budapesten telepedett le, ahol tájképeket, aktokat és csendéleteket festett. 1935 körül, utolsó korszakában vált igazán jeles festővé, amikor szálkás technikájú, izgatott hangulatú szobabelsőit és rálátásos csendéleteit festette. A kép forrása:
|
Ötletgazdagsága, sajátosan eredeti humorral telített szecessziós stílű plakátjai nagy hatással voltak a magyar plakátművészet fejlődésére. A kép forrása: |