Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Rippl-Rónai is azt írta, hogy nem lehet jó az a kép, ami nem egy ülés alatt készül el. (Ő többek között ezért találta ki a kukoricás stílust, amihez nem kell alapozni, és tónusokkal bíbelődni.) Scheiber is ezen a vonalon mozgott. Borzasztó gyorsan dolgozott. Antal Pál – szülei elmesélése alapján – el tudta mondani a róla készült rajzról, hogy a balkezes Scheiber egy idő után két kézre váltott, és úgy rajzolt tovább. A kép forrása: |
Kállai Ernő kifejezésével élve a “nagyvárosi környezetképek” alkotják Schönberger húszas-harmincas években készült műveinek egyik fő vonulatát. A nagylátószögből láttatott városi veduták – házak, házcsoportok, háztetők, utca – mellett a hídak, kikötők, vasutak, gyárkémények vidékét megjelenítő külváros-képek tartoznak e műcsoporthoz. A város- látképeken a házak geometrikus formái, tektonikus tömbjei, egymásra torlódásai, s teret strukturáló tömegük foglalkoztatja a festőt, míg a külváros-képek az érzelmi kifejezés lehetőségeit hordozzák számára. A kép forrása: |
1903-tól állított ki a Műcsarnokban. 1937-ben Debrecenben volt gyűjteményes kiállítása. 2007-ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban volt retrospektív kiállítása „Párizs egy magyar szemével” címmel. A kép forrása: |
A művészetében bekövetkezett változásban közrejátszhatott Csontváry 1930-as gyűjteményes kiállításának hatása, és ezen keresztül a naivok, különösen Henri Rousseau művészete felé forduló érdeklődése is. A harmincas évek második felétől ismét módosult stílusa. Művészetéből elmaradtak a fantasztikus elemek, és témái nagyobb részét Szentendre szolgáltatta, ahol haláláig élt. Témakörei a környező világ, önarcképek és egyszerű szentendrei motívumok, majd egyre több cirkuszi jelenet. Ezzel egy időben festésmódja oldottabbá, kifejezésmódja expresszívebbé vált, és levegősebb atmoszférikus hatások jelentek meg képein. A reflexes, lazúros festés mögött azonban egyre mélyrehatóbb és szomorúbb ember- és valóságlátás húzódik A kép forrása: |
A szecessziós festészetet két alapvető megrendülés befolyásolja: az ember helyzete a világban, a sorsnak való kiszolgáltatottságérzés, bizonytalanság és szorongás, illetve a férfi és a nő kapcsolata… …Farkas Béla a kései szecesszió dekoratív vonulatához tartozó festőnk, az első világháború után, a gazdasági válság idején készült képei sugározzák ezt az életérzést, egy időtlen tájba, világba való vágyódás szintjén. A szöveg forrása: |
