Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Festő. Tanulmányait Budapesten és Münchenben folytatta. Tájképeket és enteriőröket festett elsősorban. A Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítással mutatkozott be 1924-ben. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
Háromszor nyert el székelyföldi ösztöndíjat. Az 50-es években hallgatásra kényszerült, ekkor az Aquincumi Múzeum restaurátoraként dolgozott. Festményeivel és grafikáival csak a 60-as években léphetett újra nyilvánosság elé. Művészetére hatottak a naturalizmus, a realizmus, a futurizmus, a kubizmus és az expresszionizmus áramlatai is. A táj, az emberi alak, az arc volt festői érdeklődésének központi témája. Festészete a kései alkotói korszakban a nonfiguratív alakításban teljesedett ki. Műveit tiszta komponálásmód, oldott szerkesztés, dekorativitás, érzékeny kolorit, motívumait a geometrikus és az organikus formálás egyensúlya, szintézise jellemzi. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
Kassákkal egy új, szuverén művésztípus jelent meg Magyarországon a huszadik század tízes éveiben. Életének különböző szakaszaiban újra és újra eredeti válaszokat tudott adni a történelmi és társadalmi kihívásokra. Műveltségének nem volt családi és iskolai bázisa, mégis újító erejű és átfogó gondolkodást alakított ki, és a maga erejéből vált nemzetközileg elismert tekintéllyé. Mégsem merevedett soha a művészóriás pózába, erős egyénisége nyitott és dinamikus maradt, együttműködésben és szellemi műhelymunkában gondolkodott. Közösséget tudott teremteni: egy lap szerkesztőségét, egy kultúrcsoportot vagy egy kirándulókört, ahol a munkásfiatalokkal tapasztalataikat és a jövővel kapcsolatos vízióikat kicserélhették. Kassák egyik úttörője volt annak a ma aktuális gondolkodásnak, amely a művészi tevékenységet nem kizárólag az esztétikai határokon belül jelöli ki: a társadalomkritikát merész jövőalakító elképzelésekkel egyesítő művészetet teremtett. A kép forrása: |
1926 és 1930 közötti festményeinek többsége látszólag a városmajori villa bensőséges világát tükrözi. Főként csendéletek és enteriőrök, egy-egy remek önarckép, portrék, többek között azokról, akik a villa rendszeres látogatói voltak, mint például Füst Milán vagy Weiner Leó. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható első hat részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
Az 1940-es évek elejétől szürreális nonfiguratív képeket kezdett festeni. A színek, a fények ábrázolása mindvégig nagy szerepet játszott alkotásaiban. Stílusában a szürreális absztrakcióból egy sajátos geometrikus absztrakcióba váltott, mértani figurák által tagolt új jelek, organikus rendszerek jelentek meg képein, melyet Kállai Ernő bioromantikus stílusnak nevezett.[3] Témáit a természetből, az emberi érzésekből, a társadalmak történetéből, s az őt körülvevő, s az általa (is) teremtett környezeti (festő műhelybeli) kultúrából merítette. A kép forrása: |
