Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Kikiáltási ár: 22 000 000 Ft A számos Ferenczy-képen is feltűnő, barnás-vörös kasmírkendő hímzett mustrájával, lágyan kanyargó kalligrafikus díszítésével a kompozíció hangsúlyos elemévé nemesül. A festő felesége, Fialka Olga szenvedélyesen szerette és gyűjtötte a hímzett textíliákat, melyek férje festményein ugyanúgy „vándoroltak” át a magas művészet szférájába, mint Rippl-Rónai képein a Róma villa enteriőrjeiben hanyagul „elszórt”, harsogó színű szőttesek. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 3 500 000 Ft Habár magára mindig is a természet hűséges ábrázolójaként tekintett, aki csak azt festette, amit látott, megújította a cselekményes népi zsánerek megoldásait. Koszta a fáradságos paraszti munka hétköznapjait monumentálisan jeleníti meg, pusztán pár alakot fest le, közelről. Vérbeli kolorista, aki az asszonyok arcpírjának és kötényének izzó vörösét vagy világító fehérjét festői reflexekkel gazdagítja. A kukoricatáblát, mely egységes háttérként is funkcionál, majdnem teljesen absztrahálja. A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 9 000 000 Ft Az Erdélyi tájon a festői felületalakítás könnyedsége, a faktúra tapintásra ingerlő, ropogós frissessége akadálytalanabbul közvetíti a napfénnyel telített, pengő levegőjű természeti látvány magával ragadó élményét, mint a festés kézműves aktusával többet küzdő, a kép egyes felületeit néha bántóan „túlfestő” Ferenczy alkotásainál. Ráadásul a műalkotás technikai kivitelezésének és koloritjának bámulatos megoldása tökéletes komponálással párosul. Glatz olyan szerencsés nézőpontot választott, hogy az előtte feltáruló látvány úgy képes szimbolikus tartalmakkal telítődni, hogy a néző egy pillanatra sem érzi a természet puszta rögzítésén túllépni vágyó festő közlési kényszerének gesztusát. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 20 000 000 Ft A korabeli források tanúsága szerint Mednyánszky László többször is javasolta Szinyeinek, hogy a műtermi munka helyett közvetlenül a természetben keressen inspirációt, s e tanácsok 1883 tavaszán meg is érlelték benne élete egyik legfontosabb művészi döntését: vásznával kiült a szabadba, s ekkor születő képeit plein air-ben fejezte be. Az új korszak első jelentős műve a most aukcionált, Táj patakkal című kép volt, „melynek remekül eltalált, finom tónusainak pontos valószerűségével – Szinyei Merse Anna szavai szerint – maga is meg volt elégedve”. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 2 200 000 Ft Ifjabb Markó tájképe éppen ebben az esztétikai szempontból is forradalmi időben készült, de ez leginkább a témaválasztáson (olasz parasztcsaládok pihennek egy régi római kút mellett), illetve a növényzet már-már fotografikus (különösen az agávék és a kaktuszok esetében) naturalizmusán keresztül érzékelhető. A kompozíció maga az édesapától tanult klasszikus, ideális táj, amely középen nyílik meg a finom levegőperspektívával ábrázolt itáliai dombok és a távoli tenger irányába. A figurák azonban már hangsúlyosan „modernek”, de legalábbis korhű öltözéket viselnek, és a tájképi elemek kialakításán az is érzékelhető, hogy a szabadban (plein air) készült vázlatok alapján dolgozhatott a festői igényesség és a botanikai pontosság terén már a Mesterrel, édesapjával versengő ifjú festő. A kép és szöveg forrása: |
