Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Kikiáltási ár: 16 000 000 Ft 1935-ben, a most bemutatott festmény megszületésének évében a Gazdag család üzemeltette az ország legnagyobb fedett cirkuszát. Hatalmas póznákkal alátámasztott sátruk alatt 3000 néző foglalhatott helyet, szórakozásukat 80 fős társulat, saját zenekar és lenyűgöző állatsereglet biztosította. Aba-Novák gyakran ült be előadásaikra, hogy a helyszínen készített rajzai alapján végül szolnoki vagy budapesti műtermében fesse meg végleges kompozícióit. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 9 000 000 Ft Az Erdélyi tájon a festői felületalakítás könnyedsége, a faktúra tapintásra ingerlő, ropogós frissessége akadálytalanabbul közvetíti a napfénnyel telített, pengő levegőjű természeti látvány magával ragadó élményét, mint a festés kézműves aktusával többet küzdő, a kép egyes felületeit néha bántóan „túlfestő” Ferenczy alkotásainál. Ráadásul a műalkotás technikai kivitelezésének és koloritjának bámulatos megoldása tökéletes komponálással párosul. Glatz olyan szerencsés nézőpontot választott, hogy az előtte feltáruló látvány úgy képes szimbolikus tartalmakkal telítődni, hogy a néző egy pillanatra sem érzi a természet puszta rögzítésén túllépni vágyó festő közlési kényszerének gesztusát. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 14 000 000 Ft Ízig – vérig urbánus festő ő, akinek igazi terrénuma a nagyváros, a két világháború között metropolisszá növekvő Budapest, melyet hol hűvös kívülállással szemlél, hol félelmetes, szorongást keltő gigászként láttat, hol beleereszkedik és szenvedélyes eggyé olvadással éli meg. Még interieur és figurális képeinek hátterében is gyakorta megjelenik a nagyváros, illetve annak elemei, mintegy jelezve életének, munkásságának éltető közegét. A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 8 000 000 Ft Kedves Direktor Úr! A kép és szöveg forrása: |
Az 1913-as év döntő jelentőségű volt a kecskeméti művésztelepen, Perlrott és Kmetty egymást inspirálva festették a kubizmus gyakorlatából levonható formai megoldásokat felhasználó városképeket, tájképeket és csendéleteket. Kmetty tiszta racionalizmusával ellentétben Perlrott ekkori munkáit erős drámaiság jellemzi. Városképein a vöröses-sárgás talajból organikusan kinövő épületeket, templomtornyokat szinte felmorzsolja a kemény fénytörésekkel tagolt mozgalmas égbolt. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/ A kép és szöveg forrása: |
