Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Az 1934-ig tartó periódus, amit joggal neveznek Csinszka-korszaknak is, a beérkezésnek, a csúcsra jutásnak az ideje. Meglelt családi béke, mindennapok öröme, és mindez az akkor divatos, École de Paris-nak nevezett nagyvárosi festészet modernnek ható dekorativitásával tálalva: Márffyt ez a megszelídített stílus a kor egyik legnépszerűbb festőjévé avatta. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/ A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 14 000 000 Ft Ízig – vérig urbánus festő ő, akinek igazi terrénuma a nagyváros, a két világháború között metropolisszá növekvő Budapest, melyet hol hűvös kívülállással szemlél, hol félelmetes, szorongást keltő gigászként láttat, hol beleereszkedik és szenvedélyes eggyé olvadással éli meg. Még interieur és figurális képeinek hátterében is gyakorta megjelenik a nagyváros, illetve annak elemei, mintegy jelezve életének, munkásságának éltető közegét. A kép és szöveg forrása: |
Kikiáltási ár: 24 000 000 Ft Ferenczy Károly a magyar festészet egyik fényes üstököse. Emberi kvalitásai, tisztessége, műveltsége, a világra való nyitottsága kivételes művészi vénával és érzékenységgel párosul. Kortársai rendre méltatták nemes jellemét, higgadt eleganciáját, műveltségét, felkészültségét, egyéni látásmódját. „..Kultúrember volt a kultúremberek közt, messze kimagaslik, sokoldalú tudásával, szellemi áttekintésének széles horizontjával, rendkívüli irodalmi és általános tájékozottságával, a festők között éppúgy, mint általában a szellemi emberek táborában.” – írja apjáról Ferenczy Valér. A kép és szöveg forrása: |
Az 1913-as év döntő jelentőségű volt a kecskeméti művésztelepen, Perlrott és Kmetty egymást inspirálva festették a kubizmus gyakorlatából levonható formai megoldásokat felhasználó városképeket, tájképeket és csendéleteket. Kmetty tiszta racionalizmusával ellentétben Perlrott ekkori munkáit erős drámaiság jellemzi. Városképein a vöröses-sárgás talajból organikusan kinövő épületeket, templomtornyokat szinte felmorzsolja a kemény fénytörésekkel tagolt mozgalmas égbolt. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható 7-12. részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/ A kép és szöveg forrása: |
Molnár József női kompozíciói két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik nagy csoport a hagyományos, akadémikus festmények sora, többnyire mitológiai szereplőkkel, nimfákkal, fürdőző nőkkel. Már itt is megfigyelhető, hogy Molnárnál nagyon kifinomult módon ötvöződik a klasszicizmus kortalan, szinte istenien tökéletes nő-képe egy modern, de mégsem hétköznapi szépségeszménnyel. Molnár női figurái a szó hétköznapi értelmében ruhátlanok ugyan, de ez a klasszikus meztelenség épp csak érinti az érzékiséghatárait. Ezek a nők igazi, hús-vér teremtmények, akik egyaránt távol állnak az akadémiák sokszor túlságosan is idealizált női szépségétől és a vulgáris hatású pucérságtól is. Ezt a finom mezsgyét érzékiség és klasszikus meztelenség között Molnáron kívül talán csak Lotz Károly találta meg aktkompozícióin. A kép és szöveg forrása: |
