Napi Magyar Festmény
© 2024 Napi Magyar Festmény.
A felsőbányai tartózkodás egyik legjelentősebb műve Aba-Novák kettős önarcképe, amelyen feleségével együtt láthatjuk a művészt, akárcsak Szőnyi egy évvel korábban készült festményén. Katót, aki Aba-Novák legtöbb képének modellje volt, más Felsőbányán dolgozó festők is megörökítették. Fonó Lajos képén – a Patkó önarcképéről is ismerős kapniki szalmakalapban – láthatjuk alakját.
|
Kikiáltási ár: 16 000 000 Ft 1935-ben, a most bemutatott festmény megszületésének évében a Gazdag család üzemeltette az ország legnagyobb fedett cirkuszát. Hatalmas póznákkal alátámasztott sátruk alatt 3000 néző foglalhatott helyet, szórakozásukat 80 fős társulat, saját zenekar és lenyűgöző állatsereglet biztosította. Aba-Novák gyakran ült be előadásaikra, hogy a helyszínen készített rajzai alapján végül szolnoki vagy budapesti műtermében fesse meg végleges kompozícióit. /Molnos Péter/ A kép és szöveg forrása: |
Krisztus sírban pihenésének emléknapja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. Ekkor ér véget a böjti időszak, a böjt örömteli befejezését követően sok keresztelési szertartást tartottak, azonban a nagyszombati istentisztelet egy időben nem volt része az egyházi liturgiának. A kép forrása: |
Kisgyerekkorát a Krisztinavárosban élte, már korán kezdett járni az ócskapiacra, rajzeszközöket vásárolni. 1912-ben érettségizett a budapesti Toldi reálgimnáziumban, ezt követően a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványa lett. Tizennyolc éves rajztanárnövendékként felvette az Aba előnevet. 1913. nyarán a Szolnoki Művésztelepen Fényes Adolftól olajfestést tanult. Alig megkezdett tanulmányait megszakítja a háború, 1914. októberében bevonult a 29. honvédezredbe. A kép forrása: |
“Ezeken a festményeken Aba-Novák elsőként hasznosította Patkó Károly kísérleteinek eredményeit, fokozatosan áttért a temperára, a korábban alkalmazott tónusfestészetről a valőrfestésre. „A tempera kemény tüze, el nem lágyuló ereje pompásan megfelelt konstrukciós törekvéseinek”. -írta alkotómódszeréről Gerevich Tibor.” Ha tetszik az oldal, kérlek segítsd kedvenc képed megosztásával, hogy barátaidhoz is eljussanak a magyar festészet remekei. Köszönöm! A kép forrása: A valőrfestészetről: |
