Napi Magyar Festmény

0

0

1934-ben a főváros egyik legismertebb kiállítóhelyén, a Fränkel József vezette Szépművészeti Kiállítások Helyiségében, ismertebb nevén a Fränkel Szalonban Kádár Béla rendhagyó kiállítással jelentkezett: egyik legkedvesebb és leggyakoribb motívumát, az anya gyermekével képtémát feldolgozó festményeit és grafikáit mutatta be.
„Mindegyik rajz és festmény ezt a címet viselhetné: Anyaság. Nagyon szép és felemelő, amikor egy annyira mai festő, amilyen Kádár Béla, erre az ősi Madonna-motívumra építi fel új törekvéseinek összes változatait …” – a korabeli kiállításkritika szerzője kiváló érzékkel mutatott rá Kádár Béla festészetének kettősségére, amely a klasszikus motívumok, a konvencionális kép témák és műfajok valamint az avantgárd művészet formanyelvéből merítő festői megformálás együttesében jelentkezik. /B.Á./

A szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/416/

0

0

1922-ben Berlinbe emigrált, ahol összeismerkedett Herwarth Waldennel, a német expresszionizmus egyik legnagyobb támogatójával, aki az 1920-as években a Der Sturm Galériában többször kiállítási lehetőséget biztosított számára. 1932-es hazatérése után többnyire népies témájú, expresszív színkezelésű kubo-futurista alkotásai helyett Kádár már a modernista irányzatokat egyesítő, a neoklasszicizmus hatását tükröző műveket készített. Kivételes szín- és formakultúrájú csendéletei, város- és életképei a két világháború közötti magyar festészet Scheiber Hugó és Schönberger Armand nevével fémjelzett vonulatába illeszthetőek.

A kép forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/7016/

A szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/art_info/muveszek/k/kadar_bela/

0

0

A kezdeti időszakban, saját művészi hangjának keresése közben, hazai és külföldi kortárs művészek is hatottak rá. A magyarok közül elsősorban Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József; a külföldiek közül eleinte Gauguin, Matisse, később az expresszionisták inspirálhatták műveit. 1921-ben Scheiber Hugóval közösen állított ki Bécsben. Hazatérve Kádár összegezni igyekszik az őt ért művészeti hatásokat, 1921–22-ben még mindig saját hangját keresve, művészete a legkülönbözőbb áramlatok felé nyitott marad, festészetének elemeit főleg az expresszionisták és Chagall narratív formavilágából meríti.

0

0

2005: Dupláját érte Kádár Béla Fürdőzők a hídnál című képe is, amiért 19 millió forintot fizettek.

A kép forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/7659/
A szöveg forrása:
http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2005/12/19/paal_kulonlegesseg_42_milliot/