1901 után Nagy Sándorral együtt megalapította a gödöllői művésztelepet, ahol az angol preraffaeliták hatására a középkori kézművesség technikai eljárásait kísérelték meg felújítani. Tevékenységük a magyar szecesszió legfontosabb összetevője.
Körösfői készítette az Országház ebédlőtermének freskóit (Bölényvadászat, Halászat a Balatonon a XV. században) és a Zeneakadémia falképeit (A művészet forrása, 1907). Tehetsége e területen bontakozott ki a maga teljességében. Iparművészettel, később szobrászattal is foglalkozott. Üvegablakokat, gobelinkartonokat, mozaikokat tervezett. Arcképeit a lélekábrázolás finomsága jellemzi (pl. leány arcképe). Az Iparművészeti Iskola tanára volt.
A kép és szöveg forrása:
http://www.hung-art.hu/frames.html?%2Fmagyar%2Fk%2Fkorosfoi%2Fmuvek%2Fpainting%2Findex.html
