Molnár József női kompozíciói két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik nagy csoport a hagyományos, akadémikus festmények sora, többnyire mitológiai szereplőkkel, nimfákkal, fürdőző nőkkel. Már itt is megfigyelhető, hogy Molnárnál nagyon kifinomult módon ötvöződik a klasszicizmus kortalan, szinte istenien tökéletes nő-képe egy modern, de mégsem hétköznapi szépségeszménnyel. Molnár női figurái a szó hétköznapi értelmében ruhátlanok ugyan, de ez a klasszikus meztelenség épp csak érinti az érzékiséghatárait. Ezek a nők igazi, hús-vér teremtmények, akik egyaránt távol állnak az akadémiák sokszor túlságosan is idealizált női szépségétől és a vulgáris hatású pucérságtól is. Ezt a finom mezsgyét érzékiség és klasszikus meztelenség között Molnáron kívül talán csak Lotz Károly találta meg aktkompozícióin. A kép és szöveg forrása: |
Zsuzsanna és a vének történetét a lenti linken találhatjátok A kép forrása: |