Az első független magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos dédunokája nem csupán származása miatt volt különleges alakja a 20. századi magyar festészet történetének. Egyéni stílusú művein életre kel az arisztokraták kevesek előtt feltáruló, de sokak által irigyelt élete: Budapest, München és Párizs előkelő társasági eseményei, a lóversenyek, a bálok és a fülledt éjszakai lokálok mondén világa. Az Orosz Balett művészetének hatása, Nizsinszkij és Bakst inspirációja éppen úgy tetten érhető festményein, mint a távoli célpontok felé vezető, egzotikus utazások impressziói, a Kelet felkavaró élménye. A kép forrása: A szöveg forrása: |
A kép forrása: A szöveg forrása: |
A kép forrása: A szöveg forrása: |
Marastoni Jakab magániskolájából és Weber Henrik műhelyéből került 1852-ben Bécsbe, Karl Heinrich Rahl iskolájába. Mint tehetséges tanítvány, hamarosan közreműködhetett Rahl monumentális freskómegbízásainak kivitelezésében. A freskófestészet lett fő műfaja, noha tájképei, allegorikus és mitológiai tárgyú táblaképei, portréi is jelentősek. Részt vett a Nemzeti Múzeum (1874), az Operaház (1884), a Kúria (1894) és az Országház (1897) dekorációs munkálataiban. A Mintarajztanoda tanára volt, 1885-ben a nők számára szervezett festészeti tanfolyam vezetője lett. A kép forrása: A szöveg forrása: |