Napi Magyar Festmény
© 2024 Napi Magyar Festmény.
Az első független magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos dédunokája nem csupán származása miatt volt különleges alakja a 20. századi magyar festészet történetének. Egyéni stílusú művein életre kel az arisztokraták kevesek előtt feltáruló, de sokak által irigyelt élete: Budapest, München és Párizs előkelő társasági eseményei, a lóversenyek, a bálok és a fülledt éjszakai lokálok mondén világa. Az Orosz Balett művészetének hatása, Nizsinszkij és Bakst inspirációja éppen úgy tetten érhető festményein, mint a távoli célpontok felé vezető, egzotikus utazások impressziói, a Kelet felkavaró élménye. A kép forrása: A szöveg forrása: |
A kép forrása: A szöveg forrása: |
A kép forrása: A szöveg forrása: |
Életművében a festmények mellett freskók, gobelinek és szőnyegtervek is szerepelnek. Műveit sorra kiállítják az Ernst Múzeumban, a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban is. A 18. Velencei Biennálén nagydíjas a Halász című festményért, az 1935-ös Brüsszeli Világkiállításon aranyérmes volt. Az 50-es években háttérbe szorult, az Artex Külkereskedelmi Vállalatnak festett műveket külföldi eladásra. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Marastoni Jakab magániskolájából és Weber Henrik műhelyéből került 1852-ben Bécsbe, Karl Heinrich Rahl iskolájába. Mint tehetséges tanítvány, hamarosan közreműködhetett Rahl monumentális freskómegbízásainak kivitelezésében. A freskófestészet lett fő műfaja, noha tájképei, allegorikus és mitológiai tárgyú táblaképei, portréi is jelentősek. Részt vett a Nemzeti Múzeum (1874), az Operaház (1884), a Kúria (1894) és az Országház (1897) dekorációs munkálataiban. A Mintarajztanoda tanára volt, 1885-ben a nők számára szervezett festészeti tanfolyam vezetője lett. A kép forrása: A szöveg forrása: |
