Napi Magyar Festmény
© 2024 Napi Magyar Festmény.
Ez a nagyméretű kép – Mészöly egyik főműve – Münchenben készült. Trefort Ágost kultuszminiszter rendelte meg 1874-ben a Magyar Nemzeti Múzeum részére. A kép és szöveg forrása: |
Az első gyerekünket vártam, úgy ültem modellt, otthon, Jernyén, a lila tafota ruhában. Azt is magam varrtam, mert nem költöttem varrónőre. Persze nem kinn a mezőn ültem modellt, azt Pali kívülről tudta. Minden fűszálat, minden sárga kikericset ismert, a lila, sárga és zöld szín finom hármashangzatáról beszélt akkoriban folyton. Nekem már a könyökömön jött ki. Benn, a műteremben is fárasztott a modellülés. A fiam gyorsabban fejlődött, mint a kép. A lila ruha szűk volt, szorított. Talán ezért lett kicsit szenvedő az arckifejezésem a képen. A kép forrása: A szöveg forrása: |
1921-ben Nagybányára ment és az ottani művésztelepen Thorma János és Réti István tanítványaként festészeti tanulmányokat folytatott. Az 1930-as években több egyéni és csoportos kiállításon vett részt. A bécsi döntést követően Székelykeresztúrra menekült, ahol az Elekes családnál lakott a Fő utcán. A család kertjéről, a kert alatt folyó Küküllő patakról és a környékről festett képeket. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Az 1874-es év fordulópont volt Munkácsy életében: feleségül vette de Marches báró özvegyét és ez alapjaiban változtatta meg életstílusát. A szegénységben felnőtt gyermek, a pénz nélküli fiatal művész hirtelen gazdaggá vált, luxusvillában élt és elfoglalt társasági életet élt. Ez a változás nyomot hagyott művészetén is. Felesége tanácsára felhagyott a realista életképek festésével és un. szalon-képeket festett, jeleneteket a gazdag polgárság életéből. A Gyermeklátogatók című képen a fiatal anyát és újszülöttjét látogatják meg barátnői, de a valódi téma a gazdag szobabelső és a hölgyek elegáns ruhái. A kép legfőbb érdeme a színek gazdagsága. A szalon-képektől kezdődően ez valamennyi művére jellemzővé válik; a lehangoló, sötét képeket világos és vidám képek váltják fel. A kép és szöveg forrása: |
Jellegzetes egyéni stílust teremtett népművészeti előképek felhasználásával, mely ugyan rokonságban áll a naiv művészettel, de színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, kompozíciós megoldásaiban, képszerkesztésében professzionális. Elbeszélő képei meseszerűek, textiljei főként a magyar népmeséket és legendákat ábrázolják. A kép forrása: A szöveg forrása: |
