Page 12 of 69

2016. április 20.

ILOSVAI VARGA ISTVÁN (1895-1978)

Viharos szentendrei utca, 1933

olaj, vászon, 61 x 66 cm Ferenczy Múzeum, Szentendre

Igazi festői énje Szentendrén alakul ki, ahol 1932-től eleinte nyaranta fest, majd 1935-ben kiköltözik a városba. 1935-ben az UME, 1936-ban a KUT, 1941-ben a Szentendrei Festők Társaságának tagja lesz.
Szentendrén talál rá a városképben adott, s festői látásmódjában igényelt poétikus, ugyanakkor szerkesztett térkonstrukcióra. Képeinek kizárólagos témájává válik a kisvárosi tér, utca, a házfalak és az emberek együttese.

A kép forrása:
www.hung-art.hu/kep/i/ilosvai/muvek/1/ilosv104.jpg
A szöveg forrása:
www.hung-art.hu/frames.html?%2Fmagyar%2Fi%2Fil



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

KORDA VINCE (1897-1979)

Műteremsarok háncsfonatú székkel, 1925

olaj, vászon, 80 x 65 cm magántulajdon

Bátyja, Korda Sándor rendező meghívására telepedett le Angliában. 1931-től dolgozott mint díszlettervező. Alfred Jung asszisztense volt. 1939-től a London Film művészeti igazgatója lett. Az angol-amerikai filmművészet egyik leginvenciózusabb díszlettervezője, a Korda-filmek miliőjének megálmodója. Felesége Gertrud Lawrence angol filmszínésznő volt.

A kép forrása:
www.hung-art.hu/kep/k/korda/muvek/hancsfon.jpg


A szöveg forrása:
www.hung-art.hu/frames.html?%2Fmagyar%2Fk%2Fkorda%2F



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

JEGES ERNŐ (1898-1956)

Szentendrei városkép, 1930 körül

olaj, vászon, 72,5 x 90 cm Ferenczy Múzeum, Szentendre

Már a középiskolában rendszeresen rajzolt, ő készítette Ady Endre A halottak élén című utolsó verseskötetének a címlapját. 1918-ban megrajzolta az Országos Propaganda Bizottság megbízásából a Nem! Nem! Soha! szövegű plakátot, és ezt számos más megbízás követte, többek között 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt, majd ezt követően is.

A kép forrása:
www.hung-art.hu/kep/j/jeges/muvek/jeges06.jpg
A szöveg forrása:
www.hung-art.hu/frames.html?%2Fmagyar%2Fj%2F



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

BASCH ANDOR (1885-1944)

Műterem, 1935-40

olaj, vászon, 80 x 100,5 cm

Eleinte klasszicizáló akt-kompozíciókat alkotott. 1925-31 között Franciaországban élt, majd Budapesten telepedett le, ahol tájképeket, aktokat és csendéleteket festett. 1935 körül, utolsó korszakában vált igazán jeles festővé, amikor szálkás technikájú, izgatott hangulatú szobabelsőit és rálátásos csendéleteit festette.

A kép forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/2774/


A szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/art_info/muveszek/b/basch_andor/



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

BARCSAY JENŐ (1900-1988)

Szentendrei táj, 1934 körül

olajtempera, vászon, 73 x 79 cm magántulajdon

A művészeti anatómia a művészeti akadémiákon alapvető tantárggyá vált. A világ egyik legjelentősebb alapműve e tárgykörben Barcsay Jenő munkája, ami számtalan nyelven, sok kiadásban jelent meg, és mindenütt tankönyvvé vált.
Az 1988-ben elhunyt kitűnő szentendrei mester, Barcsay Jenő Művészeti anatómia című műve először 1953-ban látott napvilágot a Művelt Nép Könyvkiadó kiadásában, s a legutóbbi kiadás 2008-ban, a Corvina Könyvkiadónál jelent meg. Barcsay, az akkor gyakorló művész-tanár eredetileg főiskolai pályája segítésére állította össze. A kötet azóta számos idegen nyelven(például: angol, német, svéd, holland, francia, spanyol, orosz, szerb nyelven) és utoljára immár a tizenhetedik magyar kiadásban látott napvilágot. Az anatómiai atlasz tudományos alaposságú szakkönyv, képtáblái pedig önálló művészi értékű rajzok.

A kép forrása:
www.hung-art.hu/kep/b/barcsay/muvek/1/barcs109.jpg
A szöveg forrása:
http://hu.wikipedia.org/w…/M%C5%B1v%C3%A9szeti_anat%C3%B3mia



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?