Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Részt vett az első világháborúban, s noha hivatalosan nem volt hadifestő, a fronton számos rajzot készített, főként katonaportrékat. A háború után rövid ideig Erdélyben élt, majd Budapestre költözött, de megfordult Szentes környékén, Koszta József mellett is. A húszas évek második felében ismét Erdélyben dolgozott és itt is állított ki, bejárta Magyarországot, volt Jugoszláviában, míg 1930-ban betegsége végleges letelepedésre kényszerítette. Ettől kezdve Baján alkotott. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Az első gyerekünket vártam, úgy ültem modellt, otthon, Jernyén, a lila tafota ruhában. Azt is magam varrtam, mert nem költöttem varrónőre. Persze nem kinn a mezőn ültem modellt, azt Pali kívülről tudta. Minden fűszálat, minden sárga kikericset ismert, a lila, sárga és zöld szín finom hármashangzatáról beszélt akkoriban folyton. Nekem már a könyökömön jött ki. Benn, a műteremben is fárasztott a modellülés. A fiam gyorsabban fejlődött, mint a kép. A lila ruha szűk volt, szorított. Talán ezért lett kicsit szenvedő az arckifejezésem a képen. A kép forrása: A szöveg forrása: |
1924-ben Budapesten telepedett le, de nyarait a II. világháború kitöréséig Nagybányán töltötte. Nagybányai korszaka után a Balaton került előtérbe. Művészete a 30-as évektől könnyedebbé vált. A 20-as évektől kezdve részt vett a művésztelep kiállításain: 1926-ban és 1932-ben az Ernst Múzeumban, 1928-ban a római magyar reprezentatív kiállításon és többször Erdélyben is. 1929-ben a barcelonai világkiállításon bronzérmes lett. 1930-ban megkapta a Szinyei Társaság Zichy-díját, két évvel később a Szinyei Társaság tájkép díját. 1932-33-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán képezte magát, ezután Réti István tanársegédjeként dolgozott. 1941-49 között a Főiskola festészet és alakrajz tanára volt. 1977-ben 36 alkotását Orosházának ajándékozta, amelyekből 1979-ben önálló képtár nyílt. Munkáit a Nemzeti Galériában őrzik.
A kép forrása: A szöveg forrása: http://
|
Középfokú tanulmányokat Szegeden és Budapesten folytatott, Szegeden egy címerfestőnél inaskodott a tanulás helyett, Pesten a Szépművészeti Múzeumba járt másolni a klasszikusok festményeit, a bécsi múzeumokban is szorgalmasan másolt. Felsőfokú képzőművészeti tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte. Wagner Sándor volt a mestere. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Rendkívül termékeny alkotó volt, számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria Budapesten, s a szolnoki Damjanich János Múzeum. A Kecskeméti Képtárban külön kiállítóterem mutatja be a Mednyánszky képeket, a székesfehérvári Deák Gyűjtemény 12 festményét mondhatja magáénak, számos képét őrzi a Szlovák Nemzeti Galéria[2] Pozsonyban, a nagyőri kastélyban is vannak képei, hisz 1883-ban, édesanyja halála után olykor ide vonult vissza, főleg nyaranként itt dolgozott. Számos műve került külföldre, például Londonba. Festményeinek, rajzainak száma a 3000-et bizonyára meghaladja, de lehet, hogy a 4–5 ezret is eléri. A kép forrása: A szöveg forrása: |
