Page 2 of 69

2016. április 20.

SZINYEI MERSE PÁL (1845 – 1920)

Lilaruhás nő, 1874

olaj, vászon, 102,5 x 77 cm Magyar Nemzeti Galéria

Az első gyerekünket vártam, úgy ültem modellt, otthon, Jernyén, a lila tafota ruhában. Azt is magam varrtam, mert nem költöttem varrónőre. Persze nem kinn a mezőn ültem modellt, azt Pali kívülről tudta. Minden fűszálat, minden sárga kikericset ismert, a lila, sárga és zöld szín finom hármashangzatáról beszélt akkoriban folyton. Nekem már a könyökömön jött ki. Benn, a műteremben is fárasztott a modellülés. A fiam gyorsabban fejlődött, mint a kép. A lila ruha szűk volt, szorított. Talán ezért lett kicsit szenvedő az arckifejezésem a képen.

A kép forrása:
http://mek.oszk.hu/01300/01348/html/elemzes.htm

A szöveg forrása:
http://kulturzsiraf.blogspot.hu/2013/05/ki-volt-lila-ruhas-no.html



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

BOLDIZSÁR ISTVÁN (1897-1984)

Nagybányai / Máramarosi Madonna, 1927

olaj, vászon, 72,5 x 113,5 cm
1924-ben Budapesten telepedett le, de nyarait a II. világháború kitöréséig Nagybányán töltötte. Nagybányai korszaka után a Balaton került előtérbe. Művészete a 30-as évektől könnyedebbé vált. A 20-as évektől kezdve részt vett a művésztelep kiállításain: 1926-ban és 1932-ben az Ernst Múzeumban, 1928-ban a római magyar reprezentatív kiállításon és többször Erdélyben is. 1929-ben a barcelonai világkiállításon bronzérmes lett. 1930-ban megkapta a Szinyei Társaság Zichy-díját, két évvel később a Szinyei Társaság tájkép díját. 1932-33-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán képezte magát, ezután Réti István tanársegédjeként dolgozott. 1941-49 között a Főiskola festészet és alakrajz tanára volt. 1977-ben 36 alkotását Orosházának ajándékozta, amelyekből 1979-ben önálló képtár nyílt. Munkáit a Nemzeti Galériában őrzik.

A kép forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/11342/

 



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

TÖLGYESSY ARTÚR (1853-1920)

Alkonyat a tóparti tanyán

olaj, vászon, 75x116,5 cm

Középfokú tanulmányokat Szegeden és Budapesten folytatott, Szegeden egy címerfestőnél inaskodott a tanulás helyett, Pesten a Szépművészeti Múzeumba járt másolni a klasszikusok festményeit, a bécsi múzeumokban is szorgalmasan másolt. Felsőfokú képzőművészeti tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte. Wagner Sándor volt a mestere.

A kép forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/1245/

A szöveg forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tölgyessy_Artúr



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919)

Tanya, 1900-as évek első fele

olaj, vászon, 60,5x100 cm

Rendkívül termékeny alkotó volt, számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria Budapesten, s a szolnoki Damjanich János Múzeum. A Kecskeméti Képtárban külön kiállítóterem mutatja be a Mednyánszky képeket, a székesfehérvári Deák Gyűjtemény 12 festményét mondhatja magáénak, számos képét őrzi a Szlovák Nemzeti Galéria[2] Pozsonyban, a nagyőri kastélyban is vannak képei, hisz 1883-ban, édesanyja halála után olykor ide vonult vissza, főleg nyaranként itt dolgozott. Számos műve került külföldre, például Londonba. Festményeinek, rajzainak száma a 3000-et bizonyára meghaladja, de lehet, hogy a 4–5 ezret is eléri.

A kép forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/8772/

A szöveg forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mednyánszky_László_%28festő%29



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

MÉSZÖLY GÉZA (1844-1887)

Balatoni halásztanya, 1877

olaj, vászon, 140 x 226 cm Magyar Nemzeti Galéria

Ez a nagyméretű kép – Mészöly egyik főműve – Münchenben készült. Trefort Ágost kultuszminiszter rendelte meg 1874-ben a Magyar Nemzeti Múzeum részére.
A művészettörténészek gyakran összekapcsolják Mészöly nevét Camille Corot nevével, a század elején a “magyar Corot” elnevezéssel illették. Ez nem véletlen, Mészöly művészete valóban kapcsolódik Corot és a későbbi francia plein air festők művészetéhez. Színeiben, hangulatában, a képi értékek megjelenítésében Mészöly képei emlékeztetnek a nagy francia lírikus tájfestő képeire. Ennek köszönhető, hogy a műkereskedők amerikai gyűjtőknek Corot nevével szignálva adtak el Mészöly képeket. A legjobban ismert botrányos eset a század elején történt, amikor a Balatoni halásztanya kissé módosított, gyenge másolatát a Modern Art Gallery of Dublin kiállításán eredeti Corot képként mutatták be.

A kép és szöveg forrása:
http://www.hung-art.hu/frames.html?%2Fmagyar%2Fm%2Fmeszoly%2F



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?