Page 3 of 69

2016. április 20.

MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919)

Tanya, 1900-as évek első fele

olaj, vászon, 60,5x100 cm

Rendkívül termékeny alkotó volt, számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria Budapesten, s a szolnoki Damjanich János Múzeum. A Kecskeméti Képtárban külön kiállítóterem mutatja be a Mednyánszky képeket, a székesfehérvári Deák Gyűjtemény 12 festményét mondhatja magáénak, számos képét őrzi a Szlovák Nemzeti Galéria[2] Pozsonyban, a nagyőri kastélyban is vannak képei, hisz 1883-ban, édesanyja halála után olykor ide vonult vissza, főleg nyaranként itt dolgozott. Számos műve került külföldre, például Londonba. Festményeinek, rajzainak száma a 3000-et bizonyára meghaladja, de lehet, hogy a 4–5 ezret is eléri.

A kép forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/8772/

A szöveg forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mednyánszky_László_%28festő%29



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

MÉSZÖLY GÉZA (1844-1887)

Balatoni halásztanya, 1877

olaj, vászon, 140 x 226 cm Magyar Nemzeti Galéria

Ez a nagyméretű kép – Mészöly egyik főműve – Münchenben készült. Trefort Ágost kultuszminiszter rendelte meg 1874-ben a Magyar Nemzeti Múzeum részére.
A művészettörténészek gyakran összekapcsolják Mészöly nevét Camille Corot nevével, a század elején a “magyar Corot” elnevezéssel illették. Ez nem véletlen, Mészöly művészete valóban kapcsolódik Corot és a későbbi francia plein air festők művészetéhez. Színeiben, hangulatában, a képi értékek megjelenítésében Mészöly képei emlékeztetnek a nagy francia lírikus tájfestő képeire. Ennek köszönhető, hogy a műkereskedők amerikai gyűjtőknek Corot nevével szignálva adtak el Mészöly képeket. A legjobban ismert botrányos eset a század elején történt, amikor a Balatoni halásztanya kissé módosított, gyenge másolatát a Modern Art Gallery of Dublin kiállításán eredeti Corot képként mutatták be.

A kép és szöveg forrása:
http://www.hung-art.hu/frames.html?%2Fmagyar%2Fm%2Fmeszoly%2F



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

SZOLNAY SÁNDOR (1893-1950)

Folyóparti tanya

olaj, vászon, 68 x 85 cm

1921-ben Nagybányára ment és az ottani művésztelepen Thorma János és Réti István tanítványaként festészeti tanulmányokat folytatott. Az 1930-as években több egyéni és csoportos kiállításon vett részt. A bécsi döntést követően Székelykeresztúrra menekült, ahol az Elekes családnál lakott a Fő utcán. A család kertjéről, a kert alatt folyó Küküllő patakról és a környékről festett képeket.

A kép forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/5009/

A szöveg forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szolnay_Sándor



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960)

Anya (Anyaság; Anya gyermekeivel), 1928

olaj, vászon, 127 x 100 cm Szőnyi István Emlékmúzeum, Zebegény

Szőnyi életművében külön csoportot alkotnak a családjáról festett képek: a szülőkről, majd feleségéről, végül a gyermekeiről készített portrék. Az anya és gyermeke motívum Szőnyi művészetében Zsuzsa lányának születésétől jelen van. Ez a téma a nemzetközi neoklasszicizmus képviselőinél is gyakran előfordul. Az olaszoknál Achille Funi vagy Mario Sironi képein a monumentális ízű reneszánsz Madonnák hatása érződik, akárcsak Szőnyi Anya című festményén, amelyen Szőnyi felesége és Zsuzsa mellett 1926-ban megszületett második gyerekük, Péter látható.

A kép és szöveg forrása:
www.hung-art.hu/frames.html?%2Fmagyar%2Fs%2Fszonyi%2F



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?
2016. április 20.

KÁDÁR BÉLA (1877-1955)

Anya gyermekével

gouache, papír, 81 x 56 cm magángyűjtemény

1934-ben a főváros egyik legismertebb kiállítóhelyén, a Fränkel József vezette Szépművészeti Kiállítások Helyiségében, ismertebb nevén a Fränkel Szalonban Kádár Béla rendhagyó kiállítással jelentkezett: egyik legkedvesebb és leggyakoribb motívumát, az anya gyermekével képtémát feldolgozó festményeit és grafikáit mutatta be.
„Mindegyik rajz és festmény ezt a címet viselhetné: Anyaság. Nagyon szép és felemelő, amikor egy annyira mai festő, amilyen Kádár Béla, erre az ősi Madonna-motívumra építi fel új törekvéseinek összes változatait …” – a korabeli kiállításkritika szerzője kiváló érzékkel mutatott rá Kádár Béla festészetének kettősségére, amely a klasszikus motívumok, a konvencionális kép témák és műfajok valamint az avantgárd művészet formanyelvéből merítő festői megformálás együttesében jelentkezik. /B.Á./

A szöveg forrása:
http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/416/



Többet szeretnél tudni az alkotóról? véleményeznéd a képet?