Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Részt vett az első világháborúban, s noha hivatalosan nem volt hadifestő, a fronton számos rajzot készített, főként katonaportrékat. A háború után rövid ideig Erdélyben élt, majd Budapestre költözött, de megfordult Szentes környékén, Koszta József mellett is. A húszas évek második felében ismét Erdélyben dolgozott és itt is állított ki, bejárta Magyarországot, volt Jugoszláviában, míg 1930-ban betegsége végleges letelepedésre kényszerítette. Ettől kezdve Baján alkotott. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Az első gyerekünket vártam, úgy ültem modellt, otthon, Jernyén, a lila tafota ruhában. Azt is magam varrtam, mert nem költöttem varrónőre. Persze nem kinn a mezőn ültem modellt, azt Pali kívülről tudta. Minden fűszálat, minden sárga kikericset ismert, a lila, sárga és zöld szín finom hármashangzatáról beszélt akkoriban folyton. Nekem már a könyökömön jött ki. Benn, a műteremben is fárasztott a modellülés. A fiam gyorsabban fejlődött, mint a kép. A lila ruha szűk volt, szorított. Talán ezért lett kicsit szenvedő az arckifejezésem a képen. A kép forrása: A szöveg forrása: |
1924-ben Budapesten telepedett le, de nyarait a II. világháború kitöréséig Nagybányán töltötte. Nagybányai korszaka után a Balaton került előtérbe. Művészete a 30-as évektől könnyedebbé vált. A 20-as évektől kezdve részt vett a művésztelep kiállításain: 1926-ban és 1932-ben az Ernst Múzeumban, 1928-ban a római magyar reprezentatív kiállításon és többször Erdélyben is. 1929-ben a barcelonai világkiállításon bronzérmes lett. 1930-ban megkapta a Szinyei Társaság Zichy-díját, két évvel később a Szinyei Társaság tájkép díját. 1932-33-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán képezte magát, ezután Réti István tanársegédjeként dolgozott. 1941-49 között a Főiskola festészet és alakrajz tanára volt. 1977-ben 36 alkotását Orosházának ajándékozta, amelyekből 1979-ben önálló képtár nyílt. Munkáit a Nemzeti Galériában őrzik.
A kép forrása: A szöveg forrása: http://
|
A felsőbányai tartózkodás egyik legjelentősebb műve Aba-Novák kettős önarcképe, amelyen feleségével együtt láthatjuk a művészt, akárcsak Szőnyi egy évvel korábban készült festményén. Katót, aki Aba-Novák legtöbb képének modellje volt, más Felsőbányán dolgozó festők is megörökítették. Fonó Lajos képén – a Patkó önarcképéről is ismerős kapniki szalmakalapban – láthatjuk alakját.
|
1901 után Nagy Sándorral együtt megalapította a gödöllői művésztelepet, ahol az angol preraffaeliták hatására a középkori kézművesség technikai eljárásait kísérelték meg felújítani. Tevékenységük a magyar szecesszió legfontosabb összetevője.
|
