Az 1874-es év fordulópont volt Munkácsy életében: feleségül vette de Marches báró özvegyét és ez alapjaiban változtatta meg életstílusát. A szegénységben felnőtt gyermek, a pénz nélküli fiatal művész hirtelen gazdaggá vált, luxusvillában élt és elfoglalt társasági életet élt. Ez a változás nyomot hagyott művészetén is. Felesége tanácsára felhagyott a realista életképek festésével és un. szalon-képeket festett, jeleneteket a gazdag polgárság életéből. A Gyermeklátogatók című képen a fiatal anyát és újszülöttjét látogatják meg barátnői, de a valódi téma a gazdag szobabelső és a hölgyek elegáns ruhái. A kép legfőbb érdeme a színek gazdagsága. A szalon-képektől kezdődően ez valamennyi művére jellemzővé válik; a lehangoló, sötét képeket világos és vidám képek váltják fel. A kép és szöveg forrása: |
Jellegzetes egyéni stílust teremtett népművészeti előképek felhasználásával, mely ugyan rokonságban áll a naiv művészettel, de színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, kompozíciós megoldásaiban, képszerkesztésében professzionális. Elbeszélő képei meseszerűek, textiljei főként a magyar népmeséket és legendákat ábrázolják. A kép forrása: A szöveg forrása: |
1886-tól Hollósy Simon müncheni magániskolájában, majd Párizsban folytatta tanulmányait. Főleg plein air táj- és életképeket készített kedvenc technikájával, a pasztellel. Évekig dolgozott Bretagne-ban és Normandiában, miközben idehaza – a Balatonon és Dömösön – magyar tárgyú képeket festett. A kép forrása: A szöveg forrása: |
Saját erejéből tartotta el magát (pékségben is dolgozott), miközben elhivatottan végezte tanulmányait (fontos megjegyezni, hogy Bene Géza egész életében rajztanító volt Békásmegyeren és Budapesten, bár mindig is arra vágyott, hogy csak a festészettel foglalkozhasson). 1922-ben római ösztöndíjat nyert, de ezt valamilyen oknál fogva nem vette igénybe, és elnyerte a Szinyei Társaság díját is. Visszavonuló, kissé elkülönülő, sőt magányos, szemlélődő alkat volt már fiatalkorában is. A kép forrása: A szöveg forrása: |
A tanyán töltött évek alatt új elemeket is vitt művészetébe, erőteljesen alkalmazta a sötét háttérből előugró világosabb színeket, így különleges hatást keltő tájképek születtek. Témái, alkalmazott motívumai állandósultak, portrék, életképek, csendéletek, tájképek alkották munkássága gerincét, a historizáló képalkotást elvetette (a bibliai jelenetek ábrázolását azonban nem). A kép forrása: A szöveg forrása: |