Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
1924-ben a nagybányai művésztelepen dolgozott, hiszen főiskolai mestere, Réti István, e művésztelep egyik alapítója volt. Ez évben volt első kiállítása is, szép szakmai sikerrel. A harmincas évek elején, tanulmányúton járt Berlinben, Párizsban és Bécsben. Ezeken a helyeken profi ökölvívóként tartotta el önmagát, hogy kedvére rajzolhasson. Állandó edzésben volt, hogy akaratát „ébren tartsa”, még hetven éves kora után is naponta öklözött. A kép és szöveg forrása: |
Művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Egyszerre szétbont és szerkeszt. A természetelvűség új értelmezése ez, amely teljesen eredeti hang az európai festészetben. A kép forrása: |
A Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként a szürnaturalista csoportban játszott szerepet, legjobb barátja Csernus Tibor volt. Itthon is, Németországban is az új képzőművészeti stílusokkal kísérletező kortársak köréhez csatlakozott. Kísérletező típusú alkotó, nem ragadt le egy témánál, egy stílus iránynál, egy fajta technikánál. A kép forrása: |
Bene Géza rajzkészsége már gyermekkorában annyira nyilvánvaló volt, hogy tíz éves korában az egyik kis festményét kiküldték a müncheni gyermekrajz-kiállításra, amivel első díjat nyert. Apja vasutas volt Iglón, a fiú ott nőtt fel, majd apja kívánságára tanítóképzőt végzett (1918). Érdekes, hogy Iglón volt Csontváry Kosztka Tivadarnak is az a gyógyszertára, ahonnan elindult, hogy festőművész legyen, és Bene Géza is hasonló álmokat szövögetett. A kép forrása: |
Kisgyerekkorát a Krisztinavárosban élte, már korán kezdett járni az ócskapiacra, rajzeszközöket vásárolni. 1912-ben érettségizett a budapesti Toldi reálgimnáziumban, ezt követően a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványa lett. Tizennyolc éves rajztanárnövendékként felvette az Aba előnevet. 1913. nyarán a Szolnoki Művésztelepen Fényes Adolftól olajfestést tanult. Alig megkezdett tanulmányait megszakítja a háború, 1914. októberében bevonult a 29. honvédezredbe. A kép forrása: |
