Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
Képzeljünk el egy felvidéki arisztokrata festőpalántát, akinek megadatott, hogy Münchenben, Párizsban és Itáliában tanulja a mesterséget. Bécsi műtermében megfordultak a kor legismertebb személyiségei, ő mégis hazavágyott a parasztlegények, cigányok, kocsisok, katonák, koldusok és a külvárosok kétes egzisztenciái közé. A kép forrása: |
Tanulmányait Budapesten a Mintarajziskolában, Greguss János keze alatt kezdte, majd Münchenben, Nauen rajziskolájában, 1886-tól pedig a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta. 1887-ben a müncheni akadémia már megvásárolta egy rajzát. 1894-ben egy akvarell-sorozatával Esterházy-díjat nyert. 1893-tól egészen 1931-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán az akvarell-festést tanította. A vízfestés és a gouche mellett olajfestményeket is alkotott, illusztrációkat is készített. A kép forrása: |
Tanulmányait a budapesti iparművészeti iskolában kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál tanult. Grafikusnak indult, meseillusztrációkat, címlap- és plakátterveket készített. A kép forrása: |
Ferenczy 1908-ban festett Parkrészlet padokkal című képe annak a napfényes sorozatnak a része, amelyet úgy tartunk számon, mint a festő legsajátabb stílusát, a rá leginkább jellemző kifejezésmódot. Egyben ez az igazi nagybányai stílus is, a napsütötte, erős színek bravúros használata, némi impresszionista hangulattal, mégis alapjaiban másként, mint az impresszionista vásznakon. A kép és szöveg forrása: |
1924-ben a nagybányai művésztelepen dolgozott, hiszen főiskolai mestere, Réti István, e művésztelep egyik alapítója volt. Ez évben volt első kiállítása is, szép szakmai sikerrel. A harmincas évek elején, tanulmányúton járt Berlinben, Párizsban és Bécsben. Ezeken a helyeken profi ökölvívóként tartotta el önmagát, hogy kedvére rajzolhasson. Állandó edzésben volt, hogy akaratát „ébren tartsa”, még hetven éves kora után is naponta öklözött. A kép és szöveg forrása: |
