Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Szolnokon, Bécsben, Münchenben, Párizsban tanult. Főleg tájképeket alkotott. Jelentős megbízásai között volt az Országház éttermének díszítése, valamint a Feszty-körkép kidolgozásában is részt vett. A kép forrása: |
Május 3-ig Czóbel kiállítás a Balassi Intézetben, érdemes meglátogatni! A Czóbel-életmű szempontjából különleges izgalmakat rejt az 1905-ös esztendő. A festő ebben az évben szakít végleg a nagybányai naturalizmus és impresszionizmus hagyományaival. Van Gogh és Gauguin stílusa ekkormár a tarsolyában, s visszaemlékezéseiből tudjuk, az 1905-ös őszi szalont követően a párizsi fauve-ok festészeténekhatása alá került: „Vadak kiállítótermében láttam először a fauvesokat (sic!) azaz a vadakat. Már előzőleg megismerkedtem Van Gogh és Gauguin festményeivel, akiknek a hatása alatt alakult ki a fauvesok művészete. A fauvesok nagyobb hatást tettek rám, különösen Matisse. Ők alakították át látásomat és törekvéseimet.”– idézi fel a kiállításon látottakat. A kép és szöveg forrása: |
1896-ban a nagybányai művésztelep alapítói, a festőiskola tanárai között volt. 1909-ben részt vett a kecskeméti művésztelep megszervezésében, 1911-től a telep vezetője lett. Tanítványai között volt Kassák Lajos, Kmetty János és Uitz Béla is. A kép forrása: |
Boromisza szociális érzékenységének és a szülői házban beléplántált „erkölcsi parancsnak” engedelmeskedve, nehezen megfestett képeiből a háború alatt többször is felajánlást tett a rászorulók javára. A kép forrása: |
Budapesten, majd a párizsi Julian Akadémián képezte magát. Rövid ideig Bihari Sándor mellett dolgozott, majd ismét Párizsban telepedett le. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol táj- és életképeket festett, stílusára ekkor Jozef Israles művészete hatott. Hazatelepülése után a szolnoki művésztelepen és Besztercebányán festett. Később Budapesten városképeket és enteriőröket készített. A kép forrása: |
