Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
1906-ban – még főiskolai hallgatóként – a nagybányai szabadiskolában tanult. 1918-ban Felsőbányán dolgozott. Egy a nagybányaihoz hasonló művészeti iskolát kívánt létrehozni Nagy Oszkárral, Pirk Jánossal, Tibor Ernővel és Udvardy Ignáccal. Felsőbányán készült munkáikat csoportos tárlaton Kolozsvárott, Nagyváradon és Aradon mutatták be. Visszajárt Felsőbányára festeni, egészen a 20-as évek végéig. Felesége L Krausz Ilona grafikus volt. Erdély több vidékén mintegy vándorolva éltek, például a Bánátban, Segesvár, majd Kolozsvár környékén, Kalotaszeg táján. Erdélyi tájak, erdélyi emberek megörökítője művein. 1911-ben a Műcsarnokban állított ki A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
Képeiből vásárolt Deák Dénes (1931-1993) budapesti műgyűjtő, kinek hagyatéka, a Deák-gyűjtemény a székesfehérvári Városi Képtárban található. Tóth Menyhért művész hagyatékának zöme a Kecskeméti Képtárba került. A művész özvegye 46 képet ajándékozott a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériának. Igazán halála után kezdték felfedezni a „naiv festőt”, aki mestereitől megtanulta a naturalista, impresszionista, kubista, konstruktivista stílus ecsetvonásait, s a kortárs festés mesterségbeli fogásaival is lépést tartott. Nem szakadt el teljesen a figurális ábrázolástól, s örömét lelte a látványfestésben, archaikus és néprajzi motívumokat is szívesen alkalmazott, színei nem harsognak, kontúrokat jeleznek. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
Háromszor nyert el székelyföldi ösztöndíjat. Az 50-es években hallgatásra kényszerült, ekkor az Aquincumi Múzeum restaurátoraként dolgozott. Festményeivel és grafikáival csak a 60-as években léphetett újra nyilvánosság elé. Művészetére hatottak a naturalizmus, a realizmus, a futurizmus, a kubizmus és az expresszionizmus áramlatai is. A táj, az emberi alak, az arc volt festői érdeklődésének központi témája. Festészete a kései alkotói korszakban a nonfiguratív alakításban teljesedett ki. Műveit tiszta komponálásmód, oldott szerkesztés, dekorativitás, érzékeny kolorit, motívumait a geometrikus és az organikus formálás egyensúlya, szintézise jellemzi. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
Festő. Tanulmányait Budapesten és Münchenben folytatta. Tájképeket és enteriőröket festett elsősorban. A Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítással mutatkozott be 1924-ben. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
