Napi Magyar Festmény
© 2026 Napi Magyar Festmény.
Háromszor nyert el székelyföldi ösztöndíjat. Az 50-es években hallgatásra kényszerült, ekkor az Aquincumi Múzeum restaurátoraként dolgozott. Festményeivel és grafikáival csak a 60-as években léphetett újra nyilvánosság elé. Művészetére hatottak a naturalizmus, a realizmus, a futurizmus, a kubizmus és az expresszionizmus áramlatai is. A táj, az emberi alak, az arc volt festői érdeklődésének központi témája. Festészete a kései alkotói korszakban a nonfiguratív alakításban teljesedett ki. Műveit tiszta komponálásmód, oldott szerkesztés, dekorativitás, érzékeny kolorit, motívumait a geometrikus és az organikus formálás egyensúlya, szintézise jellemzi. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
Festő. Tanulmányait Budapesten és Münchenben folytatta. Tájképeket és enteriőröket festett elsősorban. A Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítással mutatkozott be 1924-ben. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
Dobozi Mihály feleségével együtt menekül a mohácsi csata után, amikor egy török lovas üldözőbe veszi őket. Az asszony könyörögni kezd férjének, hogy inkább ölje meg, mint hogy török fogságba kerüljön. A férfi tehát megöli szeretett feleségét, majd önmagával is végez. Madarász azonban – Székellyel ellentétben – nem magát a tettet választotta témájául, nem a szereplők lelki vívódására koncentrált, hanem a menekülésre, a vesztett csata fojtogató atmoszférájára. A festmény nem elmeséli, hanem érzékelteti a történelmet Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
Itthon Budapesten dolgozott és Vajda Lajossal Szentendrén. Kettejük munkássága, s a többi modern stílusirányokban tájékozódó szentendrei festő nagy hatással volt a Szentendrei művésztelep munkájára, egyáltalán a Szentendrén alkotó fiatal festőkre. A hazai neoavantgárd törekvések termékeny képviselője volt. A kép forrása: |
Az egész kompozíció gondosan mérlegelt egyensúlya, világos színskálája, szimmetriája azt sugározza, hogy olyan világ tárgyai jelennek itt meg, amelyet tisztaság, rend és harmónia jellemez. Emberi jelenlétre nemcsak a hívogatóan üres szék utal, hanem gondos és szorgos kezek munkájának eredménye: a mosott abrosz, a festett kancsó, a frissen sült kalács. A kerek asztalra elhelyezett tárgyak nem pusztán tetszetős színfoltok, hanem egy átgondolt, önmagában teljes világrend szimbólumai. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható első hat részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
