Napi Magyar Festmény
© 2025 Napi Magyar Festmény.
1876-ban nagy sikert aratott Münchenben a Faust-ciklusával. A Faust-kartonok után Schiller Harangjához készített rajzokkal keltett feltűnést az 1878. évi müncheni egyetemes kiállításon. Ezek terelték felé a württembergi kormány érdeklődését, és szerezték meg számára az igazgatói állást a düsseldorfi képzőművészeti akadémiánál. Düsseldorfi tartózkodásának legértékesebb terméke Magyarországi Szent Erzsébet című nagyobb méretű festménye… Liezen-Mayer nem tudta feledni Münchent, első diadalainak színhelyét, és már 1882-ben visszaköltözött a bajor fővárosba, ahol a festészeti akadémia tanára volt. A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
1906-ban – még főiskolai hallgatóként – a nagybányai szabadiskolában tanult. 1918-ban Felsőbányán dolgozott. Egy a nagybányaihoz hasonló művészeti iskolát kívánt létrehozni Nagy Oszkárral, Pirk Jánossal, Tibor Ernővel és Udvardy Ignáccal. Felsőbányán készült munkáikat csoportos tárlaton Kolozsvárott, Nagyváradon és Aradon mutatták be. Visszajárt Felsőbányára festeni, egészen a 20-as évek végéig. Felesége L Krausz Ilona grafikus volt. Erdély több vidékén mintegy vándorolva éltek, például a Bánátban, Segesvár, majd Kolozsvár környékén, Kalotaszeg táján. Erdélyi tájak, erdélyi emberek megörökítője művein. 1911-ben a Műcsarnokban állított ki A szöveg forrása: Amennyiben érdekli a festmény, további információért keressen a peter@ooc.hu e-mail címen. |
Czigány az 1910-es évek elején született csendéleteivel kapcsolódott legszorosabban Cézanne művészetéhez. Művészettörténeti irodalmunk a francia mester egyik legrangosabb hazai követőjeként tartja számon. A Kossuth Kiadó a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatukat. Ezen a héten a már megvásárolható első hat részből szemezgetünk. Keresse kéthetente az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezményesen a kiadónál. www.kossuth.hu/termekoldal/mfm2/slider A kép és szöveg forrása: |
Az 1940-es évek elejétől szürreális nonfiguratív képeket kezdett festeni. A színek, a fények ábrázolása mindvégig nagy szerepet játszott alkotásaiban. Stílusában a szürreális absztrakcióból egy sajátos geometrikus absztrakcióba váltott, mértani figurák által tagolt új jelek, organikus rendszerek jelentek meg képein, melyet Kállai Ernő bioromantikus stílusnak nevezett.[3] Témáit a természetből, az emberi érzésekből, a társadalmak történetéből, s az őt körülvevő, s az általa (is) teremtett környezeti (festő műhelybeli) kultúrából merítette. A kép forrása: |
Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art” legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”. A kép forrása: |
